MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1987

1987-02-04 750. öe. - 1987_VB 750/14

- 7 ­A párt-végrehajtóbizottság napirendre tűzte a telek- és helyiséggazdálkodás hely­zetét, melynek koncepcióját a kerületi Tanács 1987. június 3o-ig késziti el. A kerületi párttestületek a pártértekezlet óta több összefüggésben ele­mezték az időskorúak helyzetét. A vizsgálatok azt jelezték, hogy a nyugdijasok­kal való foglalkozás nem különithető el a társadalom más korosztályainak prob­lémáitól, feladataitól. Nagy jelentőségű volt az 1986. márciusi PB ülés, amely széleskörű felmérés alapján a nehéz körülmények között élő idősek helyzetét tekintette át. A vizsgálat főbb megállapításai: A nyugdijaskoruak több mint 5o %-a 7o éven felüli, közülük mintegy 9.ooo fő 75 évesnél idősebb. Igen sok, kb. 2.5oo fő az egyedül, család nélkül élő 7o év feletti. A nyugdijasok és a nyugdijjal nem rendelkező különböző segélyezettek közül sokan élnek a létminimum hatá­rán, vagy az alatt. Kb. 8.000 nyugdijas megélhetési forrása 3.5oo Ft-nál ke­vesebb. E rétegnek igen rosszak a lakáskörülményei is, többek között a szük­séges karbantartás megoldatlansága miatt. Mintegy lo-12 ezerre tehető azoknak a száma, akik egészségi állapotuk, anyagi helyzetük vagy családi körülményeik miatt differenciált állami-, társadalmi segitségre szorulnak. Lényeges tanulság volt, hogy a kerületben sokrétű mun­kával - azonban többnyire összehangolatlanul - segitik a rászorulókat. Annak hangsúlyozásával, hogy az időskorúak alapproblémájának megoldása, a szo­ciális biztonság megvalósítása és fenntartása társadalompolitikai feladat, amit csak össztársadalmi, állami szinten lehet megoldani, meggyőződésünk, hogy ke­rületi összefogással tudunk enyhiteni a legrászorultabbak gondjain, és ez sür­gető kötelességünk. Ennek érdekében a Pártbizottság kerületi feladattervet fo­gadott el, melynek teljesítését folyamatosan ellenőrzi. A tanács családvédelmi csoportja magas szinvonalon teljesiti "hagyományos" segélyezési, gondozási, szociális foglalkoztatási feladatait. A Pártbi­zottsági ülés óta személyi és technikai feltételeik javultak. A rendszeres szociális segélyzettek száma évek óta változatlan /133 fő/. Viszont évről-évre emelkedik a rendkivüli szociális segélyezettek száma, mig 198o-ban 3,5 millió Ft összegből 800 fő részesült, 1986-ban a 11,5 millió Ft 2.5oo fő között oszlott meg. A rendkivüli segélyezettek általában évi négy alkalommal részesülhetnek ebben a segitségben. E mellett tüzelősegély, ruhasegély, élelmiszervásárlási utalvány is kiegésziti a segélyezési lehetőségeket. Évente 15o-18o alacsony nyugdijjal rendelkező 7o éven felüli kerületi nyugdijas részesül rendkivüli, loo-5oo Ft-ig terjedő, nyugdíjemelésben. A pártértekezlet kezdeményezése alapján megvalósult az idősek ingyenes üdül­tetése a Velence tavi úttörőtáborban. 1985-ben 4o fő, 1986-ban már 75 nyug­dijas pihent a táborban. A nyugdijas klubokra /korábban öregek napközi otthona/ épülve a kerületben három gondozói központ létesült. Feladatuk : a körzeti orvosokkal együtt a gondozói hálózat irányitása; a klub működtetése; a körzethez tartozó munkahe­lyek, iskolák felajánlásainak hasznosítása; az aktivahálózat szervezése és irányitása; az étkeztetés megszervezése, a kedvezményezett áron biztositott élelmiszerek, ruházati és tartós fogyasztási cikkek igényeinek felmérése és eljuttatása. Az állami feladatokhoz kapcsolódik a Vöröskereszt családvédelmi munkája, a Szakmaközi Bizottság nyugdijas bizottságának kiemelkedő szociális tevékenysége /évente mintegy loo üdülői beutaló biztositása/, a népfrontmoz­galom jogsegély szolgálata, a nyugdijas klubélet biztositása. Abbó,l a felismerésből, hogy a kerületi vállalatok, intézmények nyugdíjasaik közül általában éppen a legrászorultabbak helyzetet nem ismerik, igyekeztünk Ak

Next

/
Oldalképek
Tartalom