MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1987

1987-06-17 760. öe. - 1987_VB 760/58

6. ,,„_ melléklet - 42Javaslat a lakások nem lakás célú felhasználásának megakadályozására vagy csökkentésére. Lakás nem lakás céljára történő igénybevételére - lakásalap védelmére szolgáló garanciák (lakáspótlási kötelezettség) mellett - 1950-től ad a jogszabály lehetőséget. Ennek alapján évente (1984-ig) átlagosan 60 lakás került - döntő többségében - iroda céljára kiutalásra. A helyiséggazdálkodásról szóló - 1984. októberében hatályba lépett - jogszabály a korábbi rendelkezésekhez képest, bővitette azon közérdekű célok körét, (pl. kulturális, szociális, egészségügyi stb.) amelyek megvalósításához állami lakás - lakáspótlási kötelezettség mellett - igénybe vehető. A könnyités ellenére évente 40-50 lakás igénybevételére kerül csak sor. A lakáspótlási kötelezettség az igénylőt terheli, amely'választása szerint történhet: uj lakás felépítésével; nem lakás céljára használt helyiség lakás céljára történő átalakításával; uj lakás felépítéséhez szükséges pénzügyi fedezetnek a tanács részére történő átadásával. A Fővárosi Tanács elnöke - a helyi lakásviszonyok figyelembevételével a lakosság alapellátását szolgáló közösségi létesítmények elhelyezése esetében a lakáspótlási kötelezettség alól felmentést adh; '\ A felmentés megadására évente átlagosan 3-4 esetben kerül sor. Az igénybevett állami lakások túlnyomó részét - építési engedély alapján a felhasználás céljának megfelelően - átalakították; eredeti funkciójuk megszűnt. Ezek ismételten lakás céljára történő igénybevételét a jogszabály nem tilja, azonban ebben az esetben számolni kell a jogszerű használó kártalanításával és a visszaalakítás költségeivel. Az ezekkel járó anyagi terhek kétségessé teszik az állami lakásalap ilyen áron való növelését. Lényegesen több azon állami lakások száma, amelyekben ipari vagy kereskedelmi jogosítványhoz kötött tevékenységet folytat a bérlő, vag^ a bérlő részvételével működő gazdasági szervezet (GMK, PJT). A kisiparról, a magánkereskedelemről szóló törvényerejű rendeletek, illetve a telepengedélyezés rendjéről szóló jogszabály nem irja elő a lakások ilyen jellegű felhasználásánál a lakásügyi osztály és a kezelő szerv előzetes hozzájárulását. Indokolt lenne lakáson gyakorolt ipari vagy kereskedelmi tevékenység esetén e szervek előzetes hozzájárulását kötelezően előirni. Az állami lakásalap védelmét segitené elő, ha a használó a lakás (lakrész) más célú használata esetén nem lakbért, hanem helyiségbért fizetne (800.- Ft/m2). Állami lakások más célú igénybevételére ugy is sor kerül, hogy például vidéki vállalat az IBUSZ, COOPTOURIST-tól fizető vendéglátásra (szállás) veszi bérbe a lakást, de azt ténylegesen - burkolt formában - nem lakás céljára (irodának) hasznositja. Az ilyen hasznositás időtartama alatt a használatba adó - progressziv birságot fizessen, melynek alapja az érintett lakásra megállapított lakbér és az ugyanilyen alapterületű helyiségek bére (iroda 1200.- Ft/m2) közötti különbözet. r<$