MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1986

1986-06-11 736. öe. - 1986_VB 736/109

- 13 ­9./ A tömegszervezetek pártirányitásában a KISZ megkülönbözte­tett figyelmet kap. Az egyetemi KISZ bizottságok 1984. óta szintén kerületi jogú szervezetek. Az átállás munkájuk tar­talmában nem jelentett lényegi változást. A KISZ Budapesti Bizottsága differenciált eszközökkel, e rétegre jellemző vonások figyelembe vételével irányitja az egyetemi KISZ szer vezetéket. A pártirányitásban a hagyományos munkaformák do­minálnak. Az MKKE és a BME pártbizottságai politikailag éret­ten tudták kezelni, ösztönözni a KISZ szervezetek útkeresé­sét, az 1981-82-es mély bizalmi válságból történő kijutást, megújulást. A SOTE-n a párt- és KISZ szervezetek között ki­egyensúlyozott, nyugodt munkakapcsolat van. A fenti három egyetemen a KISZ szervezettsége viszonylag magas maradt, de a politizáló, aktiv mag lényegesen szűkebb mint korábban. A hagyományos alapszervezeti struktúrák részben megszűntek, illetve módosultak. Az ELTE-n a lazább párt- és KISZ kapcso­latok /különösen a BTK és a JTK pártalapszervezeteinél/ is hozzájárultak a KISZ szervezettségének differenciált, de összességében drasztikus csökkenéséhez. Az egyetemi párttestületek érdemi módon segitették, ellenő­rizték a KISZ-szervezetek kongresszusi felkészülését. A BME, MKKE, SOTE pártbizottságai testületi üléseiken szín­vonalas elemzést adtak az egyetemi ifjúságpolitika jellem­zőiről, uj vonásairól, helyes irányú és konkrét teendőket jelöltek meg az MSZMP KB 1984. évi ifjúságpolitikai állás­foglalásának és a BPB tavalyi feladattervének helyi végre­hajtására. A testületi üléseken gyakoriak az ifjúságpoliti­kai témák. Példa erre az ELTE és a BME kollégiumi helyzet elemzései, a SOTE PVB állásfoglalása a szakkollégium létre­hozásáról, vagy az ifjúsági klubmozgalomról, az ELTE PVB véleménye a hallgatói képviseleti rendszer egyetemi szabá­lyozásáról, az MKKE értékelése a hallgatói pártcsoportokról. Aoe

Next

/
Oldalképek
Tartalom