MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1986

1986-06-11 736. öe. - 1986_VB 736/15

rend és a fegyelem megszilárdításával. A vélemények ugyanakkor motiváltak, vannak akik saját több éves hazai törekvéseink igazolását vélik felfedezni, mások irigylik az SZKP kilátásba helyezett dina­mikus lendületét, ismét mások aggódnak, hogy szovjet elvtársaink „átesnek a ló túlsó oldalára", túl gyorsan akarnak túlságosan éles kanyart venni. Széles körű a várakozás aziránt, hogy a szovjet gaz­daságirányítás korszerűsítése tegye gyümölcsözőbbé, eredményesebbé, a magyar-szovjet gazdasági kapcsolatokat is. Tovább erősödött az a meggyőződés, hogy a Szovjetunióhoz fűződő viszonyunk nem egyszerűen a kétoldalú kapcsolatok egyik aspektusa, hanem alapvető nemzeti érdekünk, szo­cialista építőmunkánk meghatározó külső feltétele. A pártoktatásban résztvevők túlnyomó többsége érti és helyesli, hogy aktív mozgékony külpo­litikával eredményesen törekszünk biztosítani a szocializmus építésének kedvező külső feltételeit, s hogy hazánk nemzetközi tekintélyének alapvető forrása társadalmi viszonyaink stabilitása, pártunk fogékonysága a fejlődés új kérdései iránt. Meggyőződéssel vallják: egyenrangú társa, s nem holmi bezzeg gyermekei, vagy élenjáró példaképei vagyunk a szocialista célokért küzdő országoknak. Ugyanakkor hiányosnak minősítették a szocialista közösség országairól közreadott információkat, aggodalommal szóltak a romló, magyar-román kapcsolatokról. A nagy többség helyesen ítéü meg a fejlett tőkés országokkal folytatott politikát. Ugyanakkor elhangzottak más vélemények is; hogy például nem vagyunk elég bátrak e tekintetben; illetve hogy máris túlságosan messzire mentünk a kapitalista országokkal kiépített kapcsolatainkban. A véleménycserék visszaigazolták, hogy a szocializmus építésének - így a szocialista demok­rácia továbbfejlesztésének — alapvető kérdéseiben valóban nemzeti közmegegyezés alakult ki. Gyak­ran türelmetlenül sürgetik, hogy a növekvő demokrácia erősödő fegyelemmel és szervezettséggel, na­gyobb renddel párosuljon. Ebben is alakuljon ki közmegegyezés, s a jelenleginél egységesebb cselek­vés. Élesen bírálták az állampolgári és munkahelyi fegyelem fellazulását, a szinte minden területen eluralkodottnak vélt szervezetlenséget. ] Elítélik az olyan magatartást, . amikor egyesek felcserélik a közösség szolgálatát önös érdekeik kiszolgálásával. Jellemző magatartásnak tekinthető, hogy legin­kább felülről és másoktól várják a kezdeményezést. Nem volt tapasztalható kellő elszántság, bátor­ság a nemkívánatos közéleti jelenségek helyi, öntevékeny felszámolására. A bírálatok leginkább csak általánosságban, másokra mutogatva hangzottak el. Nem, vagy alig egészültek ki önbírálattal. A foglalkozásokon résztvevők eszmecseréi nyilvánvalóvá tették: a kongresszustól időben távo­lodva a gazdaságpolitikai kérdések fokozatosan a legfontosabb "belpolitikai kérdéssé léptek elő. Az 1985-ös év gazdálkodásának kedvezőtlen tapasztalatai különösen felerősítették a legkülönbözőbb kérdéseket és kételyeket a VII. ötéves terv célkitűzéseinek realitását illetően. Sokan úgy fogalmaz­nak nem kapnak kielégítő és elfogadható magyarázatot a gazdasági sikertelenségek okaira; nem lát­ják, hogy a politikai vezetésnek átfogó helyzetmegítélése és konkrét elképzelése lenne a kibontako­zásra, a teendőkre. Egyre nehezebbé vált annak az alapállásnak a magyarázata, hogy a VII. ötéves terv a párt reális gazdaságpolitikai programja,, s hogy a terv megvalósításának alapvető feltételei kisebb részben megvannak, nagyobb részben pedig menetközben megteremthetők. A célokkal azo­nosulnak, de főként az eszközrendszer hatékonyságát - gyakran indulatosan - bírálják, egyre töb­ben meg is kérdőjelezik. Felerősödött az a vélemény, hogy a nagyobb követelményeknek csak magasabb politikai kultú­rával tud megfelelni a párt. Ezen főként az időben meghozott és kellő eredményességgel végrehaj­tott különböző szintű döntéseket, az egységes cselekvést, az önálló tájékozódó-, elemzőképességet, a vitakultúrát, az értelmes vélemények hasznosítását, a meggyőzést, a példamutatást és a szervezőké­pességet értik. Nyilvánvalóvá vált, hogy párttagságunk nem rendelkezik kellően árnyalt ismeretekkel a másként gondolkodó, az ellenzékieskedő, az ellenzéki és az ellenséges megnyilvánulásokról, s azok politikai megítéléséről. Zavaróan hatnak az olyan publikációk, amelyek a szocialista demokrácia to­vábbi fejlődésének lehetséges és kívánatos feltételeinek tekintik a legális ellenzék beépülését a poli­tikai intézményrendszerbe. A párttagság politikai akcióképességének növelése érdekében szükséges a nyilvános pártfórumokon egyértelműen beszélni ezekről a kérdésekről, eloszlatni a keletkezett misz­tikus ködöt, különösen most, a forradalmi erők ellentámadásának 30. évfordulójához közeledve. 4. Az országgyűlési és tanácsi választások helyi feladatainak megoldása Az országgyűlési és tanácsválasztásokat helyi szinten igen eredményesnek tartjuk. Nagy figyel­met fordítottunk a tömegek közötti politikai munkára, a jelöltek kiválasztására, párbaállítására, fel­készítésére és népszerűsítésére. Mindenütt a népfront által javasolt jelöltet választották meg. Két 5 A?

Next

/
Oldalképek
Tartalom