MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1986
1986-05-28 735. öe. - 1986_VB 735/51
- 12 kozottak. Ilyenkor tetéződnek a gondok, a szerkesztőségek nem tudnak mit kezdeni velük, - a tehetségtelenség nem vétség - terhelik a létszámot, de sok hasznot nem hajtanak. Nehéz a szerkesztő utánpótlás is. Szerkesztő csak párttag lehet. Jónéhány alkalmas, tehetséges munkatárs még nem jöhet számitásba mint szerkesztő, mert a pártszervezetek idegenkednek a tagfelvételétől. Ugyanakkor kineveznek szerkesztővé olyan újságirókat, akik a legfontosabb ismeretekkel még nem rendelkeznek. Az üzemi szerkesztőségek - amint azt a korábbi párthatározatok is leszögezték - az egész magyar újságirás utánpótlásának jó műhelyei. Ez igaz; az országos orgánumoknál a munkatársak többsége előzőleg üzemi lapnál dolgozott. Az utóbbi időben azonban ez a nevelő munka beszűkült. Bár még mindig az üzemi újságoktól lehet a legkönnyebben bejutni a pályára, de a gyakornokok és kezdők nagy többsége csupán ugródeszka nak tekinti az üzemi szerkesztőséget. 3. Az üzemi újságirók és szerkesztők anyagi körülményei javultak ugyan valamelyest a bérfejlesztések során, de a jövedelmek meg sem közelitik az országos sajtóét. A szerkesztők premizálási rendszere még nem mindenki számára egyértelmű. Az újságíróknál, a szerkesztőknél tulajdonképpen semmilyen ösztönzési, elbirálási elv és gyakorlat nincsen. Az üzemi újságirás munkakörülményei sem javultak. A szerkesztőségek egy része továbbra is helyiség és telefongondokkal küszködik, arra is volt példa, hogy a meglevő eszközöket is elvonták. A lapkiadási szerződésben megfogalmazott lehetőségeket /technikai felszerelés, utazás, stb./ csak kevés helyen biztosították . 4. A BPVB 1981. június 10-i határozata alapján a Hírlapkiadó Vállalat keretén belül megalakult a Budapesti Üzemi Lapokat Szemléző és Elemző Szerkesztőség. Feladata, hogy a kiadott üzemi lapokat politikai-szakmai szempontból figyeOKSZAGO* LfcVírrAR