MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1986

1986-03-05 730. öe. - 1986_VB 730/28

a felszabadulás utáni demokratikus és szocialista vivmányok megsemmisítésére irányult, s azt célozta, hogy a nacionalizmus, a szovjetellenesség felszitásával Magyarországot kiszakitsa a szocialista országok közösségéből. A kibontakozást, a szocialista viszonyok megszilárdítását az tette lehetővé, hogy a forradalmi erők harcot inditottak a munkáshatalom védelmében, s a Szovjetunió fegyveres támogatást nyújtott a külső segitséggel fellépő ellenforradalmi erőkkel szemben. A forradalmi erők a rendkivüli helyzetben osztály- és nemzeti érdekeinket, valamint az egyetemes béke és haladás érdekeit tekintve is helyesen döntöttek, felelősségük tudatában jártak el, amikor megalakítottak a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormányt, a lenini normák helyreállításával újjászervezték a pártot, a múlt hibáival gyökeresen szakitó elvi politika hirdetésével mozgósitották a szocializmushoz hü erőket a forradalmi vivmányok megvédésére. A párt a néphatalomra fegyverrel támadó ellenségtől határozottan megkülönböztette a revizionizmus által megzavart és az osztályellenség által félrevezetett állampolgárokat. A torzulások leküzdéséért, a szocializmus megtisztulásáért harcoló erők, amelyek 1953-tól fokozatosan, majd az SZKP XX. kongresszusa után egyre erőteljesebben léptek fel, kétfrontos elvi-politikai harcban megujitották a párt politikáját, visszaszerezték a nép bizalmát és cselekvő támogatását . 2*