MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1986

1986-03-05 730. öe. - 1986_VB 730/7

- 3 politikai szemléletének formálását. Az agitáció és a propaganda a következő felfogást tükrözze: 1. A felszabadulás utáni történelmileg rövid idő alatt súlyos társadalmi-gazdasági elmaradottságot kellett leküzdeni. A szocialista viszonyok megteremtése nyilt politikai küzdelemben, éles osztályharcban történt. A felszabadulás utáni első évtizedet a feudális maradványok felszámolása, a tőkés osztály kiváltságainak megszüntetése, a dolgozó osztályok politikai és kulturális felemelkedése, az iparositás jellemezte. A pártban és a kormányban ezekben az években döntő befolyással biró Rákosi-Gerő-klikk súlyos tévedései, hibái és ezek következményei sem változtatnak azon a tényen, hogy ezekben az években nagyszabású szocialista átalakulás ment végbe. A szubjektiv eredetű torzulások, a hibák és a törvénytelenségek nem a szocializmus természetéből fakadtak, hanem éppen ellene hatottak. Az MDP KV 1953. június 28-i határozata alapjában helyesen jelölte meg a cselekvés irányát és a konkrét tennivalókat, s alkalmas volt a válságból való kilábalás elindítására. Néhány kedvezőtlen körülmény, a pártvezetés élén állók makacs ragaszkodása korábbi politikájukhoz megakadályozta a párt legjobbjainak válságot leküzdeni képes tevékenységét. A marxizmus-leninizmustól idegen, szubjektivista szemlélet és az abból fakadó káros politikai gyakorlat volt az egyik fő oka, hogy 1956-ban veszélybe került a népi hatalom. Az MSZMP Ideiglenes Központi Bizottsága 1956. decemberi határozatának elemzése az ellenforradalom előzményeiről és okairól ma is helytálló. A volt uralkodó osztálynak a nemzetközi imperializmus által támogatott képviselői - kihasználva a pártellenzéknek az események során aktiv szerephez jutott, a szocialista elvektől eltávolodó szárnya gyengeségét és a tömegeknek a korábbi hibák miatti jogos elégedetlenségét - a társadalmi rendszer megváltoztatására , >-