MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1986

1986-02-19 729. öe. - 1986_VB 729/59

— a kerületi tanácsok lakásügyi osztályai az ingatlankezelő vállalatokkal jobban együttműködve a rendelkezésükre álló lakásokat a jelenleginél gyorsabban utalják ki. A megüresedett és lakás céljára nem alkalmas helyiségeket pedig, amelyek a szükséglakás követelményeinek megfelelnek, egyszerűbb, gyorsabb eljárással névjegyzéken kívül utalják ki. A kerületi tanácsok — a Fővárosi Tanács által elfogadott lakáspolitikai irányelvek figyelembevételével - készítsék el a kerület VII. ötéves tervi lakásjuttatási programját. Gondoskodjanak arról, hogy a programok váljanak a kerületi lakásgazdálkodás szerves részévé. A lakossági kapcsolatok javítása és a lakásügyi igazgatási munka korszerűsítése érdekében a kerületi tanácsok v. b. lakásügyi osztályai és a Budapesti Lakáscsere Osztály — biztosítsák — elsősorban lakáscseréknél — a lakosság igényei (a lakás területi és épületen belüli fekvése stb.) figyelembevételét, ha azt a rendelkezésre álló lakáskeret lehetővé teszi, — gondoskodjanak az ügyfelek udvarias, pontos, körültekintő, alapos és szakszerű tájékoztatásáról. 3. Szabályozási és szervezési kérdések a) A telepszerű magánerős lakások építtetőinek kijelölése — A nagyobb (500 lakás feletti) lakótelepeken megvalósuló telepszerű magánerős lakások 90%-át közvetlenül a tanácsi lakásgazdálkodási feladatok megoldására kell felhasználni, míg 10%-ával a beruházó szerv rendelkezik. — A kisebb (500 lakás alatti), kerületi szervezésben megvalósuló magánerős lakásépítkezéseknél, amelyek előkészítéséhez a tanácsok anyagilag hozzájárulnak, az épülő lakások 25%-át központi elosztásba kell vonni. Ennek alapvető indoka, hogy az eltérő adottságú kerületek lakásépítési lehetőségei között nagy különbségek vannak, amelyet a központi elosztásba vont társasházi lakások felhasználásával részben ki lehet egyenlíteni és a tanácsoknál nyilvántartott lakásigények kielégítésére lehet felhasználni. A budapesti vállalatoknak, intézményeknek is alapvető érdeke, hogy az arra legjobban rászoruló dolgozóik, ezek közül is elsősorban a tanácsoknál lakásigénylőként nyilvántartott fővárosi lakosok kapjanak lakást. Ezért tanácsrendeletben kívánjuk szabályozni, hogy a szervezett magánerős lakásépítés keretében tanácsi támogatással vállalatok, szövetkezetek és intézmények részére épülő lakások 80%-át a tanácsok lakásjuttatási programjában szereplő lakásigénylőknek, ezen belül több mint 50%át fiatal házaspároknak kell adni. Ezt a feltételt abban az esetben is teljesítettnek kell tekinteni, ha a kijelölt vevő nem rendelkezik lakásigényléssel, de a munkáltató — az erre irányuló jogszabályok szerint — a felszabaduló lakásra olyan személyt jelöl bérlőül (vevőül), aki részese az említett programnak. b) A szociális bérlakásra jogosultságot felül kell vizsgálni. Az igények és a lehetőségek összhangját, valamint a szociálpolitikai szempontokat figyelembe véve tanácsi bérlakásra — az egy gyermekes családokat 2.500 Ft, — a többgyermekes családokat és a gyermekét egyedül nevelő szülőket 3.000 Ft egy főre jutó havi jövedelemig, továbbá — az önálló lakással nem rendelkező nyugdíjasokat a jelenlegi 3.500 Ft jövedelemhatárig indokolt jogosultnak elismerni. 13