MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1986
1986-12-23 747. öe. - 1986_VB 747/79
A tájalkotó természeti eumegyütlesek, a tájkarakter védelmének célja, legtöbb feladata a táj ökológiai, ökonómiai, tájképi potenciáljának egybehangolt fejlesztése, az egyensúly megteremtése. A temtészetl adottságok optimális kihasználására kell törekedni, s ennek érdekében a feladatok a következők: i - Tájrendezési és -hasznosítást vizsgálatok és tervek segítségévei javitanl kell a főváros jelenlegi tájszerkezetét. - Komplex ökológiai kutatással meg kell állapítani, hogy a külömbözö környezettipusok milyen mértékben képesek az ember városi környezetének javilására. - A városklíma javítása érdekében fontos a megtelelő erdőterület! arányok és a helyes térbeii szerkezet klalokitása. Az erdőknek szsciális-üdülési célt is kell szolgálni a lermelés mellett. A fővárosi és városkörnyéki kiránduló erdők jelenleg is tapasztalható erős túlterhelését cfeok újabb területek feltárásával, i'tj kiránduló-központok lelesilé•ével lehet csökkenteni. - A külterületi és agglomerációs erdőtelepítéseket, tekintettel a főváros sajátos helyzetére, előnyben kell részesíteni, akár a mezőgazdasági területek bizonyos csökkenése árán js. - Az erdők hatékony jogi védcune, az egységes zöldfelület-gazdálkodás érdekében célszerű lenne a főváros és az agglomeráció összes erdőterületét egyetlen erdőgazdaság kezelésére bizni. Az erdőterületek mellett védendők a táj további elemei Is, mint a különböző domborzati formációk, a viz összes feiszini és feiszin alatti előfordulási formái. - A tájsebek (mély eróziós völgyek, felszíni bányák, pusztuló domb- és hegyoldalak) gyers megmentése, a rombolt felszín azonnali és folytonos rekultivációja halaszthatatlan feladat. - A feiszini vizekben rejlő Ökológiai és tájképi értékeket, lehetőségeket nem szabad kiaknázatlanul hagyni. A főváros területén lévő kisvízfolyásokat, telepitett. ligetsrdőkei, a zöldfeiüleli rendszer részévé kell tenni. - Az erdőterületi adatokban bekövetkező változásokat egységet rendszerbe kell foglalni és naprakész állapotban tartani. Müvl környezet A környezetvédelmi tevékenység alapvető feltetele a környezetvédelem, valamint a területrendezés, területfejlesztés és várospolitika eszközrendszerének összehangolása. Ezzei kapcsolatban dönlö fontosságú a városrendező3 környezetvédelmi ttsszefUggésU kérdéseinek tisztázása. lakó- és üdü l őterülete k A legsútycsabb probl émát az Iparral vegyes lakóterü letek és az Iparterületen elhelyezkedő lakóházak, Ul. lakótömbök jelentik. Az iparral vegyes lakóterületeket. Ul. az Iparterületen lévő lakótömböket fokozatosan meg kell szúrttelni. Az előzőekhez hasonló anomáliák keletkezését meg kel akadályozni, szert az új lakásépítési területek kijeiöléseko a szóbajöhető területekre átfogó, részletes környezetvédelmi vizsgálatot kell végezni. A váVosrekonatrukciók-rehabUltácIók esetében a feitán problémákra alapozva a területek beépítésének fellazilásá! ra kell törekedni. Az átépítések eredményeként javulni kell a lakások komfo (fokozatának; a meglévő lakások esetenkénti összevonásával a kislakások kedvezőtlenül magas arányál pedig mérsékelni kell. Az átépilesekkcl egyidöben a területen található Ipari szennyező forrásokat, lechnologia-mcdositással vagy kitelepítéssel meg- kell S2üntelni. Az új, zömében külső területeken épített lakótelepek vizsgálatánál íelKírt (.rublémákra alapozva szükségesnek látszik a vonatkozó (beruházási, stb.) normatívák felülvizsgálata és módosítása, majd az építésnél ezek használata. Í A külső, elavult lakóterületek átépítésénél az eddigi - a terület eredeti lakásállományának teljes bevor.á»ávat Járó - rekonstrukciós gyakorlat helyeit szükségesnek látszik új beavatkozási formák kidolgozása, melyek lehelövé teszik - a folyamatos átépítést, - az alacsonyabb szintszám és laksürüség elérését, - a jó állagú épületek megtartását, - az előzőekből fakadóan a környezetvédelmi és gazdasági érdekek találkozásét. A főváros területén további üdülőterületek létesítése nem célszerű. A vízparti üdülőterületek kritikus helyzete, a Duna vixíoek erős szennyezettsége miatt el kell dönteni, hogy ezek megtarthatók, fejleszthetők-e, s ha igen, milyen feltételeknek kell teljesülni. Meg ketl határozni a gazdasági és műszaki fettételeket. , Hasonlóképpen dönteni kell a zártkertek sorsáról. Meg kell határozni, hogy ezeken a területeken a mezőgazdasági vagy üdülő-jelleg domináJjon-e, S ugyanekkor meg kell határozni ennek (eltétcicit is. - A kijelölt üdülőterületek fejlesztése során a felekosztásnál és a beépíthetőség meghatározásánál fokozott flgyeunel kell (ordítani e talajpusztulás veszélyére és a tájesztétikai szempontokra. 3
