MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1986

1986-12-23 747. öe. - 1986_VB 747/53

- 4 ; A városszerkezetet nagymértékű ellentmondások jellemzik. A történelmi, illetve a XIX. században épült városrészek­ben /háztömbökkel zsúfoltan beépített keskeny utcák, kevés szabad terület/ magas a népsűrűség. Rontja a hely­zetet, hogy a sugaras útszerkezet a külső gyűrűk kiépí­tetlensége folytán a forgalmat túlzottan a sűrűn lakott és zsúfolt területekre összpontosítja. A városszerkezet az utóbbi évtizedekben nagymérvű la­kásépítés hatására gyökeresen megváltozott. Nőtt a külső területek szerepe, megkezdődött a külső városrészközpontok kiépítése. A tömeges új építkezések, miközben városfejlesz­tő munkánk kiemelten fontos eredményei, környezeti és kör­nyezetvédelmi szempontból új feszültségek forrásai lettek. Részint koncepcionális, részint gazdasági okokból háttér­be szorult a belső városrészek rehabilitációja. így arány­talanság keletkezett a külső városrészek korszerű lakás­állománya, fogyatékos alapellátása, nagymértékben hiányzó középfokú ellátása, illetve a belső városrészek sok te­rületen korszerűtlen és leromlott lakásállománya és vi­szonylag jó ellátottsága között. Ellenérzést kelt a lakótelepek építészeti egyhangúsági és az építkezés stilusgyengesége is. Máig nem szűnő problémák forrása a természeti és tájképi szempontból értékes területek rohamos, sokszor a tájhoz nem illő beépítése, a lakótelepek tervezésében a termé­szetes átszellőzés építészeti szempontjainak nem kellő figyelembe vétele. Fentiekből következik, hogy a fővárosi települési környe­zet jövőbeni tervezésénél, rehabilitációjánál J~3

Next

/
Oldalképek
Tartalom