MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1986

1986-12-23 747. öe. - 1986_VB 747/20

- 13 ség növekedése, az intézményes lehetőségek és lépések bővülése, a nemzetközi környezetvédelmi problémák, mozgalmak, események szélesebb ismerete. A fővárosban a környezetvédelmi társadalmi aktivitás sokszínű^ mozgató erőt jelentenek benne a társadalmi szervezetek, mozgalmak, de döntő jegye a spontaneitás, a helyi kezdeményezések. Egyre több a környezet- és természetvédő csoportok (diákkörök, úttörőrajok, lakóterületi klubok, stb) száma. Összefogásukban, szervezésükben növekvő, de még nem meghatározó a népfront, a KISZ és más társadalmi szervezetek szerepe. Érzékelhető egyfajta óvatosság , tartózkodás a környezetvédelmi kezdeményezésekkel szemben. Ennek okai összetettek: fellelhető az alulról jövő kezdeményezések iránti bizalmatlanság, néhány rossz tapasztalat miatti félelem, de közrejátszik a témában való járatlanság, felkészületlenség is. Károsan befolyásolta magukat a társadalmi kezdeményezéseket, de azok fogadtatását is az, hogy egyes ellenzéki és azokkal együttműködő szakmai körök a környezet- és természetvédelem kérdését (főként a GabcsikovoNagymarosi vízlépcsőrendszer kapcsán) igyekeztek politikai síkra terelni és saját céljaikra felhasználni. A pártszervek és -szervezetek tevékenységében nem vált jellemzővé a környezet- és természetvédelem politikai kérdéseinek kezelése, bár a figyelem természetesen nőtt. Eleddig főként a globális - nemzetközi, vagy országos méretű - problémák kerültek csak be a politikai érdeklődés homlokterébe, nem kapott kellő figyelmet a helyi sajátosságok feltárása, a mikrokörnyezet elemzése, a problémák és a feladatok konkrét meghatározása. Nem használtuk jól a nyilvánosság erejét sem a környezet és a természet védelmére hozott intézkedések megismertetésében, sem a társadalmi aktivitás ösztönzésében. Ugyanakkor - gyakran érthetetlen módon - újra- meg újra hangot kapnak a sajtóban hangulatkeltő, rész- és csoportérdekeket minduntalanul előtérbe toló megnyilatkozások, problémafelvetések, visszaélve a nyilvánosság demokratizmust erősítő lehetőségeivel. 20