MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1986
1986-12-23 747. öe. - 1986_VB 747/11
- 4 A korábbi évhez képest 7ooo fővel növekedett. Ez a növekedés figyelemre méltó, mert 1978-tól a főváros népességszáma lényegében stagnált. A városszerkezetet nagymértékű ellentmondások jellemzik. A történelmi, illetve a XIX. században épült városrészekben /háztömbökkel zsúfoltan beépített keskeny utcák, kevés szabad terület/ magas a népsűrűség. Rontja a helyzetet, hogy a sugaras útszerkezet a külső gyűrűk kiépítetlensége folytán a forgalmat túlzottan a sűrűn lakott és zsúfolt területekre összpontosítja. A városszerkezet az utóbbi 2-3 évtizedben a tömeges lakásépítés hatására gyökeresen megváltozott. Nőtt a külső területek szerepe, megkezdődött a külső városrészközponto kiépítése. A tömeges új építkezések, miközben városfejles tő munkánk kiemelten fontos eredményei, környezeti és kör nyezetvédelmi szempontból új feszültségek forrásai lettek Részint koncepcionális, részint gazdasági okokból háttérbe szorult a belső városrészek rehabilitációja. így arány talanság keletkezett a külső városrészek korszerű lakásállománya, fogyatékos alapellátása, nagymértékben hiányzó középfokú ellátása, illetve a belső városrészek sok területen korszerűtlen és leromlott lakásállománya és viszonylag jó ellátottsága között. Származik feszültség a lakótelepek építészeti egyhangúságából és az építkezés stilusgyengeségeiből is. Máig nem szűnő problémák forrása a természeti és tájképi szempontból értékes területek rohamos, sokszor a tájhoz nem illő beépítése, a lakótelepek tervezésében a természetes átszellőzés építészeti szempontjainak nem kellő figyelembe vétele. Fentiekből következik, hogy a fővárosi települési környezet jövőbeni tervezésénél, rehabilitációjánál és a megvaAA