MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1986

1986-11-12 744. öe. - 1986_VB 744/64

VI. A GAZDÁLKODÁS FŐBB JELLEMZŐI A Magyar Posta 1951 óta folytat vállalati gazdálkodást. A gyorsan növekvő szolgáltatási igények kielégítése érdekében folyamatosan növelte létszámát és bővítette állóeszköz-vagyonát. Ma a Posta több mint 70 ezer dolgozót foglalkoztat, és 47 milliárd Ft értékű állóeszközzel gazdálkodik. A Magyar Posta bevételének, állóeszköz-értékének, bérköltségének és létszámának alakulása 1965 1970 1975 1980 1985 1990 (terv) Összes bevétel (milliárd forint) — ebből a postai és távközlési szolgáltatások bevétele Állóeszköz-érték (milliárd forint) Bérköltség (milliárd forint) Létszám (ezer fő; 8 órára számítva) A Posta létszáma 1950 óta megkétszereződött, miközben a klasszikus posta forgalma 2,5—3szorosára, a távközlésé pedig 9-szeresére növekedett. Az élőmunka termelékenysége tehát csaknem négyszeresre nőtt. Bár a hagyományos postai szolgáltatások is folyamatosan nőnek, részarányuk a Posta összbevételében csökkent a távközlés jóval dinamikusabb felfutása miatt. Ma a távközlésből származik a Posta bevételeinek kétharmad része. A klasszikus postai szolgáltatások alapvetően élőmunka-, míg a távközlési szolgáltatások eszközigényesek. A távközlés a népgazdaság egyik legeszközigényesebb ágazata. Ez, valamint a hosszú élettartam (20—25 év) és a robbanásszerű igénynövekedés együttesen rendkívüli beruházási szükségletet támaszt. A hagyományos beruházási források, mint az értékcsökkenés és a nyereség, nem elégségesek a fejlesztéshez, a hitelek bevonásának pedig határt szab a hosszú megtérülési idő. Gazdasági stabilitás — gondok a fejlesztés feltételeiben A Magyar Posta kiegyensúlyozott, stabil gazdálkodást folytat. Minden évben nyereséget realizált, és pozitív egyenleggel kapcsolódott az állami költségvetéshez. Ez elsősorban a növekvő forgalomnak és a szolgáltatási díjak költségekkel arányos időnkénti emelésének köszönhető. A Posta azonban ilyen eredmények mellett sem volt képes a szolgáltatás-fejlesztési igényeknek megfelelő beruházási forrást képezni. A nagyobb mértékű fejlesztést ezen túlmenően az is akadályozta, hogy — hitelek, illetve jelentősebb állami források nem álltak rendelkezésre; — a Posta saját bevételei, nyeresége után — a sajátosságok elismerése ellenére — közel a népgazdasági átlagnak megfelelően adózott. 27 3,180 2,549 8,482 1,057 46,6 5,209 4,332 14,488 1,335 54,0 7,159 5,980 20,496 1,941 59,5 10,970 9,118 31,752 2,891 64,4 19,395 16,615 47,424 4,813 68,6 28,879 24,727 84,500 7,164 73,2 rí,