MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1986

1986-11-12 744. öe. - 1986_VB 744/60

V. A RÁDIÓ- ÉS TELEVÍZIÓ-MŰSORSZÓRÁS A Magyar Posta műsorszóró szolgáltatásának elmúlt évtizedeit az adóhálózatok bővülése, a technika folyamatos korszerűsítése, új szolgáltatások bevezetése jellemezte. Megkezdődött és általánossá vált a magasabb hangátviteli minőséget nyújtó ultrarövid hullámú rádió­műsorszórás és ennek sztereo változata, valamint a fekete-fehér után a színes televíziózás is. A Magyar Rádió, illetve a Magyar Televízió által készített műsorokat a Posta ma jó minő­ségben, európai színvonalon továbbítja. Tény azonban az is, hogy az ország bizonyos terü­letein egyes műsorok vételi lehetősége még nem éri el az elvárható színvonalat. Rádió-műsorszórás középhullámon A háborús károk felszámolása után 1948-tól 135 kW, majd 1968-tól 300 kW teljesítménnyel folyt a lakihegyi középhullámú adóállomásról a Kossuth műsor sugárzása. Ezzel párhuzamosan kezdődött meg az ötvenes években a Petőfi műsort sugárzó középhullámú adóállomások léte­sítése Szolnokon és Siófokon 135 kW, Szombathelyen 25 kW teljesítménnyel. A hetvenes években azonban főleg egyes nagy teljesítményű európai és afrikai középhullámú adók olyan mértékben zavarták a hazai vételt, hogy 1977-ben Solton a Kossuth műsor sugárzására 2000 kW-os adóberendezést kellett üzembe helyezni. A Petőfi műsort sugárzó adóhálózat rekonst­rukciója keretében pedig 1983-ban Lakihegyen 300 kW-os adó kezdte meg a műsorsugárzást. A Petőfi műsor és a körzeti műsorok vételének javítására több helyen kisebb adók épültek. Rövidhullámon külföld felé Az ország eredményeinek, politikájának jobb megismertetése érdekében került napirendre a külföldre szóló, nagy távolságban levő célterületek besugárzására alkalmas rövidhullámú műsorszórás fejlesztése. A sugárzás jelenleg 3 telephelyről történik: a legrégebbi diósdi állo­máson kívül a hetvenes évek közepén létesített sokkal korszerűbb jászberényi telephelyről és a kisebb teljesítményű adókkal sugárzó székesfehérvári állomásról. Az ország területén a helyenként rossz vételi lehetőség javítására és a külföldön járó magyar turisták tájékoztatá­sára 1985-től a Kossuth adó műsora is fogható rövidhullámon. Jobb minőség az URH sávban Az ultrarövid-hullámú műsorszórást a szolgáltatással szemben támasztott magasabb hang­minőségi igények, új rádióműsorok megindításának szándéka és nem utolsósorban az új frekvenciasávok birtokbavételének lehetősége indította el 1959-ben. Először Budapesten és Pécsett, majd a hatvanas években Miskolcon és Kabhegyen sugárzott a Posta „kísérleti" műsort. A Kossuth, a Petőfi és az új sztereo 3. műsor sugárzására szolgáló országos adó­hálózat tervszerű kiépítése 1981-ben fejeződött be. Az ultrarövid-hullámú műsorszórás neve­zetes évszáma 1980, amikor a Kossuth URH adók megkezdték a helyi stúdiók önálló műsorai­nak sugárzását; 1983, amikor megtörtént a Petőfi URH adók sztereosítása; és 1984, amikor a középhullámú Kossuth adó és a Petőfi URH adói megkezdték a Magyar Rádió éjszakai műsorának sugárzását. 23 /" *c\

Next

/
Oldalképek
Tartalom