MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1986
1986-11-12 744. öe. - 1986_VB 744/46
A nemzetközi postai együttműködés legfontosabb fóruma a 110 éves Egyetemes Postaegyesület (UPU), a nemzetközi távközlési együttműködésé pedig a 120 éves Nemzetközi Távközlési Egyesület (UIT). Az egyesületek célja: a nemzetközi együttműködés erősítése, a berendezések fejlesztésének és egységesítésének előmozdítása, szabályzatok, műszaki, kezelési és díjszabási ajánlások kidolgozása. A Magyar Posta mindkét egyesület munkájában tevékenyen részt vesz. A szocialista, illetve a KGST-hez tartozó országok postai és távközlési szervezetei közül legjelentősebbek a 14 tagországból álló Szocialista Országok Postai és Távközlési Együttműködési Szervezete (OSZSZ) és a KGST-szervként 1971-ben létrejött Postai és Távközlési Állandó Bizottság (POTÁB). E szervezetek a tagországok postai és távközlési szolgálatainak egységesítését és fejlesztését szolgálják. A KGST-tagországok műszaki-tudományos haladásának 2000-ig szóló komplex programja a korszerű távközlési és információátviteli rendszerek kialakításában jelentős előrelépést tervez. E feladatok megoldásában a Magyar Posta is aktívan közreműködik. Az említetteken kívül eredményes kétoldalú kapcsolatok jöttek létre több ország postaigazgatásával is, elsősorban a műszaki-tudományos együttműködés és az üzemeltetés területén. Egyszerűbb szervezetben, hatékonyabban A Magyar Posta a felszabadulás után — egy rövid időszak kivételével, amikor önálló minisztérium volt — a Közlekedés- és Posfaügyi Minisztérium (KPM) egyik főosztályaként működő Postavezérigazgatóság irányításával tevékenykedett. A Magyar Posta jogállásáról és az elnök feladatairól 1983-ban rendelkezett a Minisztertanács. Döntése szerint a Magyar Posta 1983. július 1. óta a Minisztertanács közvetlen felügyelete alatt álló országos hatáskörű szervként látja el feladatait. A postai és távközlési ágazatot — ágazati miniszteri jogkörben eljárva — a Magyar Posta elnöke irányítja. A Magyar Posta a vállalati gazdálkodás szabályai szerint működő szervezet, és ellát államigazgatási feladatokat is. Ilyenek többek között: az ágazatra vonatkozó gazdaságpolitikai és műszaki-gazdasági koncepciók kidolgozása; részvétel a népgazdasági tervek és a gazdasági szabályozók kialakításában. Az államigazgatási tevékenység részeként a Postának hatósági feladatai is vannak. Ilyen hatósági feladat pl. a frekvenciakijelölés és a rádióengedélyek kiadása; kábelek, vezetékek építésének engedélyezése; más szervek postai és távközlési tevékenységének ellenőrzése. Az elnök felügyeletet gyakorol a Magyar Filatéliai Vállalat, a Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetsége (MABÉOSZ), valamint a CB Rádiósok Országos Egyesülete felett. Az önállósodást követően 1985. január l-jével megtörtént a Posta belső szervezetének korszerűsítése. A Magyar Posta új szervezete hármas tagozódásban működik: — A szakmai és funkcionális tevékenység országos irányítását, ellenőrzését, valamint a hatáskörébe tartozó államigazgatási feladatokat a Magyar Posta Központja látja el. — A végrehajtás koordinálását és közvetlen irányítását, valamint első fokon a hatósági feladatokat az igazgatóságok végzik. Egyes szaktevékenységeket, valamint funkcionális feladatokat néhány központi postaszerv lát el. Itt történt a legtöbb szervezeti változás. A korábbi 33 középfokú szervből 21 — vállalati gazdálkodási rend szerint működő — postaszerv alakult. Ezek közül 8 területi illetékességű és 4 specializált szakági hatáskörrel felruházott igazgatóság, illetőleg postaszerv látja el az ország postai és távközlési tevékenységét. A többi 9 postaszerv felelős az országos postai infrastruktúra állapotáért, többek között az építési tevékenységért, az anyagellátásért, valamint a kutatási-fejlesztési, a tervezési, a szervezési, az oktatási feladatok megoldásáért. — A szervezet harmadik szintjét a postai és távközlési szolgáltatást ellátó végrehajtó szervek, a postahivatalok, a távközlési üzemek, a rádió- és televízió-adóállomások alkotják. 8 L a
