MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1986
1986-10-22 743. öe. - 1986_VB 743/28
- 19 IS ték. Fejlesztéseik jelentős többségét is a vidéki gyárakban tervezik. A budapesti üzemekben elsősorban az élőmunkának technikával való kiváltása, a korszerű előkészitő és befejező tevékenységek fejlesztése a cél. A Budapesten működő szolgáltató vállalatok és szövetkezetek, a magánkisipar feladatai a közeljövőben szintén növekedni fognak. Tevékenységük jellegéből fakadóan létszámuk és területszükségletük, elhelyezési igényük is jelentősen nő. A szelektiv iparpolitika alapján az elmúlt két évtizedben az épitőanyagipari fejlesztések alapvetően vidéki ipartelepítések során valósultak meg. Bár az ország épitőanyagipari termelésének csak lo %-a van Budapesten, a főváros fontos szerepet tölt be a lakásépítési program /falazóanyag, cserép, vasbeton-szerkezetek, épületkerámia termékek, ajtó-ablak gyártása stb./ megvalósításában és más ágazatok szükségleteinek /gyógyszerüveg, ampulla, csiszolókorong/ kielégítésében. A budapesti termelés fenntartása szükséges, sőt egyes termékek jelentősége növekszik az épületielujitási munkák előtérbe kerülése miatt. Az épitőanyagipar a VII. ötéves tervidőszakban Budapesten uj gyárak létesitését nem tervezi. Az ágazathoz tartozó jelentősebb fővárosi vállalatok középtávú tervei a szelektiv-intenziv fejlesztési elgondolásokat tartalmazzák, ugyanakkor a fejlesztési célkitűzések megvalósításához szükséges eszközök biztositása terén a végleges tervek változatlanul feszültséggel terhesek. Célkitűzés, a meglévő termelési struktúra olyan átalakítása, amely magasabb minőségű termékeket hoz létre, anyagos energia-megtakaritással jár, a környezetvédelmi követelményeket kielégiti. A termelésfejlesztési célkitűzések figyelembe veszik a meglévő munkaerőkorlátokat, az energiahálózat, illetve a termelői infrastruktúra terhelését nem növelik. A fővárosi élelmiszeripar vállalatai megközelítőleg az országos élelmiszeripari növekedéssel azonos mértékű /llo111 %-os/ termelésbővülést irányoznak elő. Ennek eléréséhez jelentősebb kapacitásbővítő beruházások általában nem szükségesek. Ez a fővárosi vállalatoknál olyan rekonstrukciós fejlesztést jelent, amely a jelenlegi termelési és értékesítési volumen fenntartása mellett a technológia fejlesztésére, az élőmunka igény csökkentésére, a raktározási helyzet javitására, az anyagmozgatás és csomagolás gépesítésének fejlesztésére, a környezeti ártalmak csökkentésére irányul. Ezen célkitűzéseket alátámasztja, hogy a fővárosban rosszabb az állóeszközök szinvonala, magasabb az elhasználódás foka, mint az az ágazat egészében tapasztalható. Megkülönböztetett figyelmet kell forditani a hus-, a baromfi-, a növényolaj-, a tejipar, a malomipar és a sütőipar fejlesztésére.