MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1986

1986-10-22 743. öe. - 1986_VB 743/21

- 12 ­a gyógyszer-, a gumi­a mu­textil­kuumtechnikai, a műszer­anyagfeldolgozás-, a bútor-, a kötő-, a cipő ruházati iparba /beleértve a szövetkezeti és tanácsi ipart is/ kell irányulnia. A gyártási ágak közötti mun­kaerőátcsoportositás eredményeként a feldolgozóiparban az egy foglalkoztatott által megtermelt GDP 3oo.ooo Ft/ főre lenne emelhető 199o-re, ez mintegy lo %-kal megha­ladja a korábban tervezettet. Az élőmunkának fokozott mértékben technikával történő he lyettesitése, a nagyarányú vidékre telepités és az uj mu katerületekre történő átcsoportosítás a korábban használ állóeszközök mintegy felének további hasznositását félté telezve is 3o-5o MrdFt többletberuházást igényel a nép­gazdasági tervben előirányzotthoz képest. Ennek egy ré­szét a tervidőszakban elérhető GDP többlet biztositja, részben azonban meg kell előlegezni. A budapesti ipar esetében az általánosan megfogalmazható iparpolitikai prioritásokon belül azon gyártási ágak, te melő tevékenységek fejlesztése kivánatos, amelyek - fajlagos jövedelem termelése nagyobb az ipari átlagos­nál , - kötődnek a Budapesten kialakult innovációs szellemi bázisokhoz, a kutató-fejlesztő potenciálhoz, magas az intellektuális teljesítményigényük, - a kialakult termelési tradiciók, a magasabb műszaki kultúra, a meglévő sajátos infrastruktúra, a munka­kultúra, a szakember ellátottság és utánpótlás miatt a fővároshoz kötődnek és azokon nem indokolt változ­tatni , U A tevékenységek Budapestről való kitelepitése elősegíte­né az iparhiányos térségekben uj munkahelyek teremtését. A társadalmi elvárások egyébként is igénylik az ipar rész­vételét a halmozottan hátrányos helyzetű térségek felzár­kóztatásában. Ma a fővárosi székhelyű vállalatok e térsé­gek 32 településén 4o telephelyen, mintegy 6000 dolgozót foglalkoztatnak, ez a VII. ötéves tervidőszakban 2,5-3­szorosára növelhető. Ugyanakkor az ipar sajátos ágazati érdekrendszere is alátámasztja az elmaradott térségekben történő, helyesen megválasztott, a helyi adottságokat ki­használó fejlesztések célszerűségét. Az e térségekhez kap­csolódó, már jelenleg is nyújtható, illetve megvalósítani szándékozott kedvezmények /pénzügyi, engedélyezési, szer­vezési, munkaerőellátási, telephelyhez és üzemépülethez jutásistb./ jelentősen javithatják egy-egy ipari /válla­lati/ beruházás gazdaságosságát is, az adott gazdálkodó egység számára többletforrást teremthetnek a fejleszté­sekhez .

Next

/
Oldalképek
Tartalom