MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1986

1986-10-22 743. öe. - 1986_VB 743/18

- 9 megfelelő versenyképes termelési és termékszerkezet alakuljon ki, amely alkalmas az exportpontenciálok erősítésére mindkét főrelációban és a belföldi alapanyag és iparcikk-igények eddiginél magasabb szintű kielégítésére. A VII. ötéves tervidőszak egészére az IpM által előirányzott 165o MdFt GDP tömeg eléréséhez 1985-9o között 6,5-7,5 százalékos dinamikát, 199o-ben 385-4oo MrdFt GDP-t kell elérni. A kiemelten kezelt fővárosi vállalati kör /lásd Melléklet/ ehhez közel 85 Mrd forinttal járul hozzá, ami az ipar összes teljesítményének mintegy 2o %-a. Ez az ütem különösen az első évek alacsonyabb fejlődését figyelembe véve rendkivül feszitett. Ágazatonként, szakágazatonként a jelenleg ismert lehetőségekhez képest a követelmények még nagyobb különbségeket mutatnak. A jövedelemtermelés és a tőkés export növelése érdekében ezen gazdasági egységek fejlődési lehetőségeit egyidejűleg elemezve olyan komplex megállapodások kötését kezdeményezzük a vállalatokkal, amelyekben az 199o-ig terjedő időszakra rögzitjük a piacépitési követelményeket, az export és a hozzáadott érték növelésének mértékét, feltételeit . A jövedelemtermelő képesség előzőekben vázolt, feszitett növelését a ráfordításoknak a középtávú népgazdasági tervA* A GDP növelésének alapvető útja a ráfordítások, elsősorban az anyaghányad csökkentése, valamint a termékek hozzáadott érték tartalmának növelése. Ezek elsődleges eszközei: az elektronizáció és a robottechnika fokozottabb alkalmazása; a termelési, termék- és technológiai struktúra változása, amely az értékesebb, magasabb feldolgozottsági fokú termékek részarányának emelkedését, a hatékonyság jelentős növelését eredményezi; a kapacitáskihasználás javitása; a munkaerőgazdálkodás színvonalának növelése. A középtávú népgazdasági terv a fajlagos anyagfelhasználás öt év alatti 1,8 %-os csökkentésével számol. Az anyagtakarékosság és technológia korszerűsítés megtakarítási eredményei elsősorban az anyagtakarékos gyártmányfejlesztésen alapuló, a jelentős sulyu, kiemelt anyagfajták fajlagos felhasználásának mérséklésében, a hagyományos anyagok uj, korszerű anyagfajtákkal történő helyettesítésében, a hulladékszegény technológiák terjedésében és a hulladékhasznosítás fokozásában kell, hogy mutatkozzanak. A központi fejlesztési programok közül a G-2, G-6, G-7 OKKFT, valamint a T 7-15 tárcaprogramok mintegy 7 Mrd forintot irányoznak elő ezen iparpolitikai prioritások mfinval ÓRÍ i.Á9íáhn7 .