MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1986

1986-09-17 741. öe. - 1986_VB 741/17

10 A közvélemény nagyobb része a kapitalista társadalmi rendszert a fejlett tőkés országok alapján minősiti, amit erősit, hogy - főleg a gazdaságpolitikai - propagandában a kapitalizmuskép gyakran csak a fejlettebb gazdaságra vonatkozó elemei jelennek meg, kevésbé van szó más társadalmi szférákról. Általában ismertek a tőkés fejlődés alaptörvényei és antagonizmusa, de a kapitalizmusra vonatkozó elméleti ismeretek zömében a munkásmozgalom klasszikusai által feltárt szabadversenyes kapitalizmusra, mint fejlődési szakaszra vonatkoznak. Kevesebb az átfogó, elméletileg rendszerezett ismeret a modern kapitalizmus ellentmondásos fejlődési folyamatairól, az állammonopolista korszak lehetőségeiről. A propaganda erőfeszitései ellenére csak kismértékben épültek be a köztudatba a kapitalizmus mai általános válságával összefüggő lényeges ellentmondások és feszültségek, amelyek a tőkés világrendszeren belül a fejlett tőkésországok, a fejlett és kevésbé fejlett, illetve a fejlődő országok csoportja közötti kapcsolatokat jellemzik. Az elért eredményeket jelentősen befolyásolja a tőkés formációk egészének nem kellő ismerete, s az ennek következtében is jelen levő nem reális, gyakran egyoldalú, történelmietlen összehasonlitási törekvések. A reálisabb kapitalizmuskép kialakítását akadályozzák továbbá az egészen a közelmúltig élő "kapitalizmus-birálatok" hatásai, illetve az, hogy a közgondolkodásban sok illúzió él a polgári demokráciával és a többpártrendszerrel kapcsolatban. A kapitalizmus gazdálkodásra szűkített értékelése során a gazdaság, a technika, a technológia, illetve a műszaki haladás mint egyedüli értékmérő jelenik meg a tudatban. Ennek következtében a termelés hatékonysága, magas szinvonala, a rugalmas alkalmazkodás, a szellemi termékek gyors termelésbe vétele a kapitalista gazdálkodás privilégiuma. /n