MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1986

1986-01-08 727. öe. - 1986_VB 727/14

A tapasztalatok azt mutatják, hogy művészetről szólva á művészek többsége a politikát a művelődéspolitikára szűkíti le. Általános politikai felkészültségük, önerőből szerzett tájékozottságuk hiányos. Nem kevesen közülük tanácstalanul, ösztönösen élik át a társadalmi ellentmondásokat, feszültségeket. A párttagok nem tudnak helytállni a vitákban, gyűlnek az önmaguk számára is megválaszolatlan kérdések. A társadalmi konfliktusokat vereség-élményként' élik meg. Ezek halmozódása elkeseredést, sértődöttséget, passzivitást eredményez. Mindeddig nem sikerűit elfogadtatnunk, hogy a művészeti területen dolgozó pártszervezetek befolyásának és tekintélyének növelésében a művész-párttagok munkájának művészi szinvonala fontos, de nem egyedüli tényező. A művészeti alapszervezetekben, mint minden más pártszervezetben is a politikai, ideológiai és szervezeti követelmények általánosan érvényesek, a sajátosságok csak erre építve értelmezhetők. Kétségtelenül tény, hogy az utóbbi években a művészeti pártszervezetek is heterogénabb összetételűvé váltak. Ez nemcsak a művészi kvalitásokat, felkészültséget illetően érzékelhető, harrcmn lemérhető az igen eltérő emberi magatartási normákban, ennek megfelelően a belső értékrendek különbözőségében. Sajnos esetenként megkérdőjelezhető a párthoz való viszony őszintesége is. Kritikusabb időszakban a heterogenitás széthúzás"* eredményez, bomlasztja a pártszervezeteket és akadályozza az egységes fellépést. k