MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1986
1986-06-25 737. öe. - 1986_VB 737/31
- 6 Ellentmondásos az " anyaszövetkezethez" való viszony .Az esetek többségében ez a qesztorálásban merül ki . Az anyagmentes termelési érték 10-15 százalékát kitevő "gesztor-dij" tervezhető költségként beépül a szakcsoport áraiba. Ennek ellenében a szövetkezet felelősséget vállal a szakcsoport tevékenységéért. A befolyó gesztor-dijat a szövetkezet felhasználja. Az adózás és a gesztordijak fizetése után fennmaradó összeget a szakcsoportok szinte kizárólag a személyes jövedáem növelésére forditják. A felhalmozás - amit a gesztor szövetkezet sem túlzottan ösztönöz - elhanyagolható mértékű. Ilymódon a szakcsoport tagjai lényegesen magasabb jövedelemhez juthatnak, mint a vállalatok vagy a szövetkezetek hasonló képzettségű vagy munkakörü dolgozói. /A foglalkoztató vállalatok a szakcsoportnak 120-170 Ft/óra/fő bért fizetnek, amiből a tagok 50-80 Ft-os órabérhez jutnak..A bedolgozóként ténykedő szakcsoport-tagok az általuk előállított termék anyagmentes termelési értékének megállapodott százalékát kitevő munkadijat kapnak, valamint általában ehhez kapcsolt rezsidijat./ Az emiitett magasabb jöved elmekhez általában nem társul nagyobb teljesítmény , de a kép itt is differenciált. Sok szakcsoportban a tagok maguk szerzik az üzletet, gondoskodnak a termelési feltételekről, a szállitásról, és a munkabérhez is csak akkor jutnak, ha a megrendelő már fizetett. Jellemző, hogy alacsony adminisztratív létszámmal oldják meg feladataikat. A szakcsoportok szociális, kulturális létesítményekkel nem rendelkeznek, a tagok társadalombiztosítási szolgáltatások tekintetében is hátrányos helyzetben vannak. Hat napon belüli táppénzre nem jogosultak, GyES-t nem vehetnek igénybe, érdekképviseletük nem megoldott. Különösen sérelmezik, hogy a főállású tagsági viszony nem számit munkaviszonynak. /így például OTP-kölcsönre sem vásárolhatnak ./ A szakcsoportok ismeretett ellentmondásos helyzete több tényező együttes hatásaként alakult ki. Ezek közé soroljuk a keresetszabályozás jelenlegi rendszerét, amely azonos teljesítmények díjazását lényegesen eltérő mértékben teszi lehetővé, attól függően, hogy azt a teljesítményt milyen szervezeti formában fejtették ki. ^aJ 5/1 OPÍ *
