MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1985
1985-04-10 710. öe. - 1985_VB 710/68
- 14 és a műszaki felsőoktatásban megkezdődött a külgazdasági szakmérnökképzés. Bővült a középiskolai képzésben az ügyintézői és idegen nyelvű levelezői oktatás, néhány gimnáziumban külkereskedelmi fakultáció is indult. A Külkereskedelmi Oktatási és Továbbképző Központ számottevően bővitette idegen nyelvi, szakmai és vezető továbbképzési tevékenységét. Jelentős a nagyvállalatokon belül szervezett tanfolyami továbbképzés is. A külkereskedelmi vállalati tevékenység javitásának lényeges feltétele a vezetői munka színvonalának emelése. A vezetői munka javitását szolgálják azok a rendelkezések, amelyek a pályázati rendszer szélesítésire, a meghatározott időre szóló és követelményekhez kötött vezetői kinevezések bevezetésére vonatkoznak. V. A külkereskedelmi vállalatok pártszervezeteinek a gazdasági munkát segitő tevékenysége A pártszervezetek kiemelt feladata volt a munkaterületükkel szemben jelentkező népgazdasági követelmények vállalati szintű tennivalóinak politikai megalapozása . Az 1980 és 1982 között a vállalatokat ért hatásokra a pártszervezetek sem voltak kellően felkészülve. A Központi Bizottság 1982. júniusi határozatát követően jelentős felvilágosító, értelmező, szemléletformáló munkát végeztek a külkereskedelem előtt. álló_feladatok megismertetése, elfogadtatása és gyakorlati megvalósítása érdekében . A testületek politikai munkájuk középpontjába a kereskedelempolitikai feladatok végrehajtásának érdemi segitését állitották. Közreműködtek a vállalatok általános helyzetelemzésében, állást foglaltak a vállalati tevékenység fejlesztésével kapcsolatos összes fontos kérdésben /tevékenység, szervezetkorszerűsítés, irányitási és belső érdekeltségi rendszer, stb/.Részt vettek azokon a tervkonzultációkon, amelyek a termelő és a külkereskedelmi vállalatok együttműködését voltak hivatva javitani. Több vállalatnál a pártszervezet kezdeményezte a vállalatvezetés és a dolgozó kollektivek érdemibb eszmecseréjének, jobb munkakapcsolatának megteremtését, a munkahelyi demokrácia fejlesztését. A külkereskedelemmel szemben támasztott etikai, morális követelményeknek igyekeztek fokozottan érvényt szerezni. A pártszervezetek hatásköri és kádermunkája összességében elmarad a követelményektől , gyakori e munka formális végzése. Ez is oka annak,hogy a döntésre érett kádercserék gyakran indokolatlanul elhúzódnak. Gi