MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1985
1985-04-10 710. öe. - 1985_VB 710/28
-3A budapesti székhelyű vállalatok konvertibilis viszonylatú értékesitése dollárban számitva csökkenő,igy aránya a fővárosi külkereskedelmi forgalom s zékhely ű,/ egyharmadára esett vissza. A fővárosjfvállalatoR nem rubel elszámolású exportjukat értékben kevésbé tudták bőviteni mint a magyar vállalatok összessége. A főváros ipari termelésében a gépipar részesedése meghaladja a 6o%-ot, s az exportkiesés ebben az iparágban volt a legszámottevőbb. Ebben több tényező együttes - túlnyomóan kedvezőtlen - hatása játszott közre. így egy sor hagyományos piacnak számitó észak-afrikai, közel-keleti és közép-amerikai ország politikai helyzete illetve fizetésképtelensége /pl. az iráni kerékpárexport, az algériai autóbuszexport, a középamerikai kikötői berendezésexport meghiúsulásában/ a világpiaci kereslettől eltérő hazai fejlesztések /Ganz Villamossági Müvek, Magyar Kábelmüvek/,illetve a vállalati belső szervezési és kooperációs hiányosságokból adódó minőségi és határidő problémák / pl.Ganz Mávag-algériai, új-zélandi,bangladeshi motorvonatok esetében/. Mindezek mellett a műszaki fejlesztés lelassulása, a munkaerőgondok és olykor vállalatvezetési problémák miatt is a gépipar versenyképessége folyamatosan csökken. A gépipari export csökkenését az elmúlt évben a vegyi- és gyógyszeripari, a könnyűipari és az élelmiszeripari kivitel nagyjából ellensúlyozni tudta. A VI.ötéves terv eddig eltelt éveiben az országosan megfigyelthez hasonlóan, de annál nagyobb mértékben 28,7 Ft/^-ról 45,1 Ft/0-ra romlott a budapesti székhelyű vállalatok nem rubel exportjának kitermelési mutatója. Bár a forint leértékelése ezt a mutatót torzitja, mégis figyelemre méltó változás, hogy mig 1981-ben a budapesti ipar devizakitermelési mutatója jobb volt az országos átlagnál, addig 1983-ra rosszabb lett annál.Nincs változás ugyanakkor abban,hogy a szövetkezeti ipar a megfigyelt időszak egészében jelentősen kedvezőbben i termelte ki a dollárt, mint az állami ipar. A budapesti iparon belül megváltozott az átlagosnál kedvezőtlenebb kitermelésű ágazatok összetétele: mig 1981-ben az epitoanyagipar, a vegyipar és az élelmiszeripar, addig 1983-ban a vegyipar, a könnyűipar és az élelmiszeripar kitermelése volt az átlag alatt. A nem rubel export gazdaságosságának romlása elsősorban amiatt következett be, hogy a népgazdaság számára még nettó devizabevételt jelentő export növelése vált szükségessé még abban az esetben is, ha az nem gazdaságos. Ennek következtében megnőtt az exportban a kedvezőtlen kitermelésű termékek aránya,ami a gazdaságosság romlásához vezetett.Ilyen hatású volt az export ágazati szer2&
