MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1985

1985-10-02 721. öe. - 1985_VB 721/12

- 7 ­MindlTét középiskola tipus számára a szakmai munka pezsditő hatású tényezőjévé vált a számitógépek telepítése, felkészülés ezek pedagógiai hasznositására, az ifjúság érdeklődésének ro­hamos kibontakozása és a gyakran meglepő eredmények. Az egyes iskolák közötti nagy kezdeti különbségek ellenére ezen a téren megnyugtató a fejlődés iránya és tempója. A középiskolás ifjúság szocializálódása alapvetően pozitivnak mondható. Azonban a pedagógiai programok deklarált céljai és ajánlott tan­órán kivüli tevékenységei ellenére - a nagy túlterhelés, a hét több napjára 7 órás tanórai elfoglaltságok, a tanórai keretek gyakori felbomlása /fakultáció, osztálybontás/, a sürün bekövet­kező tanárváltás, az osztályfőnök cserélődés miatt - a közösségi, közéleti nevelés eredményei igen szerények, az ifjúsági mozgalom nevelő hatása ebben a keretben nehezen talál talajt. Az ifjúság erkölcsi nézeteinek alakulására, politikai tudatának formálódá­sára, társadalmi felelősségének kibontakozására az iskolíísak vi­szonylag korlátozottak a lehetőségei, nem csupán az igen vegyes tartalmú iskolán kivüli hatásrendszer - különösen a kortársi cso­portok - befolyásának ereje miatt, hanem azért is, mert a szemé­lyiség és jellemformálás valóban hatásos munkaformái hagyomány nélküliek és kidolgozatlanok. A szakmunkásképző iskolák m ár megfelelő gyakorlatot szereztek az uj pedagógiai dokumentumok szerinti munkában. Az ide beiskolázott fiatalok alapismeretei és alapkészségei igen fogyatékosak, ta­nulási képességük és kedvük alacsony fokú - emiatt magas a ta­nulmányi idő alatti lemorzsolódás, s a tanulók egy része mögött álló családi háttér rendezetlensége miatt gyakori a fegyelemsér­tés. A szakmunkásképzés iskolái ennek ellenére sikeresen készi­tenek fel a munkáséletre, mert tanulóik vonzódnak a szakmához, szeretnek dolgozni, közvetlenül képesek belátni a szakmatanulás MP—ü ^-^T:*^''*. «*»f"wj*^f* : P

Next

/
Oldalképek
Tartalom