MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1985

1985-07-10 716. öe. - 1985_VB 716/16

10 szabályozás a vállalatoknál eltérő feltételek mellett indult meg, ami a működési nehézségekkel küzdő vállalatoknál reménytelenné teszi a helyreállást. Ez az aggodalom egyre inkább párosul a munkahely féltésének érzésével. A terv és a £iac között hallgatóink inkább az ellentmondásokat érzékelik, a törvényszerű összetartozást, az összehangolás lehetőségeit kevésbé. A piac és az intenziv gazdasági növekedés kapcsolatát többen úgy fogják fel, hogy az állam teremtsen "jó piacot",és akkor intenziv lesz a fejlődés. A hallgatókat leginkább az foglalkoztatta, hogy gazdasági nehézségeink elhúzódnak, sőt úgy tetszik, bizonyos fokig halmozódnak, s a fejlesztés visszafogása miatt növekszik a magyar népgazdaság elmaradása a fejlett tőkés országok mögött. A vállalatirányítás új_formái a figyelem középpontjában álltak. Látnak ezekben lehetőséget, bár túl nagy reményt nem fűznek hozzájuk. A személyek feladathoz szabott és nem az "ismeretségből" adódó kiválasztásában jó esélyeket éreznek, de nem biznak abban, hogy az igazgató személye a döntő a vállalati gazdálkodásban. Különösen fizikai foglalkozású hallgatóink féltik a döntés helyességét a vállalati tanácsban, ha a tagok nem kapják meg a megfelelő információt a döntéshez. A szélesedő vállalati önállóságot helyeslik dolgozó hallgatóink, de úgy érzik, hogy ez csak "elméleti", mert avval a kevés pénzzel, ami a vállalatoknál marad, nem lehet jelentős változtatásokat finanszirozni. A munka szerinti__elosztás, illetve a teljesitmény szerinti differenciálás elve lassan - most már lényegesebb zavarok nélkül beépül a köztudatba. A munka szerinti elosztás és a szociális ellátás utóbbi években erőteljesebben érzékelhető problémái a pártoktatásban is észlelhető feszültségekhez vezettek. Élénk vitát váltott ki az új gazdálkodási formák kialakulása, a kiegészitő-kisegitő gazdaság és a magántulajdon növekedésének tendenciája. Irritálóan hat az a nagymértékű jövedelemkülönbség, amit nem a főmunkaidőben.hanem a "második gazdaságban", illetve munka nélkül lehet elérni. AG