MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1984
1984-04-18 684. öe. - 1984_VB 684/33
- 27 Az évek során a közművelődés iránti figyelem a pártszervezetek nagy részében csökkent, a közművelődési feladatokkal való foglalkozás nem vált a pártmunka szerves részévé. A sokszektorú közművelődésben sajátos helyet töltenek be a fővárosi tömegszervezetek . A Szakszervezetek Budapesti Tanácsának a Budapesti Pártbizottság - határozatában - feladatul adta a nevelő, szervező érdekvédelmi tevékenység továbbfejlesztését, a szakági szakszervezetekkel való jobb együttműködés kialakítását, az üzemi értelmiség szélesebb bevonását a szakszervezeti munkába, a szocialista brigádok és a munkásszállásokon lakók közművelődésének fejlesztését. A Szakszervezetek Budapesti Tanácsa két háttérintézményére támaszkodva /Szakszervezetek Fővárosi Művelődési Háza, XX. kerületi Művelődési Otthonok Igazgatósága/ a határozatban kitűzött feladatoknak megfelelően, következetesen dolgozik, résztvett a fővárosi közművelődési akciók, rendezvények, továbbképzések előkészítésében, lebonyolításában. Törekedett a sajátos szakszervezeti feladatok színvonalas ellátására. Gondoskodott a szakszervezeti közművelődésben dolgozó káderek tájékoztatásáról. A szakszervezeti mozgalom szervezeti változásai az együttműködést Budapesten igen megnehezítették. Az elmúlt években a szakági iparági szakszervezetekhez kerültek a szakszervezeti művelődési intézmények, azok biztosítják fenntartásukat. A Szakszervezetek Budapesti Tanácsának erőteljesebb közvetítő szerepet kellene vállalnia a szakmai szakszervezetek és a fővárosi irányító szervek között. Ezt a feladatát azonban még ma sem tudja megnyugtatóan érvényesíteni. A kerületi szakmaközi bizottságok közművelődési szempontból nem tudják betölteni az üzemi szakszervezeti szervek és a kerületi szervek közötti közvetítő szerepet. Az üzemi, munkahelyi szakszervezeti szervek, szervezetek kulturális közművelődési nevelő funkciója a korábbiakhoz képest csökkent. Tevékenységük nagyrésze a politikai képzésekre, néhány tömegrendezvényre, társadalmi ünnepségre korlátozódik. Különösen az amatőr művészeti mozgalomban és a munkahelyi művelődés intézményi feltételeinek biztosításában léptek vissza. A KIS a Budapesti Bizottságának közművelődési feladatterve másfél éves késéssel követte más fővárosi szervek feladatterveit. A KISZ - korábban színvonalas kulturális munkája a hetvenes évek végére visszaesett. Csak a közelmúltban kezdett felélénkülni ez a tevékenység, de a kerületek többségében ez még nem eléggé érezhető. Bár az ifjúsági szervezet személyi és anyagi lehetőségei a kulturális területen beszűkültek, ma mégis egyre több - főként rendezvényjellegű - művelődési kezdeményezés jellemzi munkájukat. Érdemben képviselik a szervezetet a főváros különböző közművelődési testületeiben is. 33
