MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1984

1984-04-18 684. öe. - 1984_VB 684/27

- 21 közösségi élet megszervezésében, az emberi kapcsolatok ápolásában jelentkezik. A mind nagyobb számban és egyre eredményesebben működő lakóklubok és egyesületek azt is bizonyítják, hogy a lakosság jelentős részében az igényeken túl erő is van a művelődésre, a társas lét megszervezésére, sőt a feltételek biztosításához anyagi áldozatvállalásra is készek. E formák több intézményi támogatást érdemelnek, és tevékenységük túlzott adminisztratív szabályozása negatívan hatnak vissza működésükre. A múzeumok közművelődési munkája A múzeum közművelődési munkájának alapja a kiállítás. A nagy, színvonalas állandó kiállítások mellett - részben a gazdasági feltételek rosszabbodása, részben az intézmények állaga miatt - csökkent a kiállítások - főleg az időszaki kiállítások - száma. Az elmúlt tíz évben számában és látogatói összetételét is tekintve pozitívan módosult a múzeumlátogatók tábora. A kiállítások témája, tartalma és kivitelezése a korábbi éveknél jóval színvonalasabb lett. A múzeumi közművelődés egyre inkább megtalálja azokat a formákat, amelyekkel új közönségrétegeket hódíthat meg. Múzeumaink - gyűjtőkörüktől függetlenül - kivétel nélkül történeti jellegűek. Ennek alapján a lakosság az ifjúság történeti érdeklődésének kielégítésében, történeti szemléletének formálásában, a helyes nemzeti önismeret, nemzettudat és a hazafiság alakításában fontos szerepet töltenek be. Jelentős feladatuk a szomszéd népek kultúrájának megismertetése, megbecsülésének erősítése is. A kiállítások meggyőzően mutatják be részesedésünket az emberiség egyetemes kultúrájából. Ezeknek a követelményeknek a múzeumok színvonalas kiállításokon tettek eleget. A múzeumok munkájának fontos része a kiállításokhoz kapcsolódó tevékenység, melynek célja a bemutatott anyag minél sokoldalúbb hasznosítása. E téren a leglátványosabb az előrelépés. A rendszeres, szervezett tárlatvezetések, a múzeumi kiállításokhoz kapcsolódó ismeretterjesztő tevékenység, a kiállításokat kiegészítő irodalmi, zenei programok sokasága általánossá vált a fővárosban. Jelentősen bővült az intézményekben működő szakkörök, tudománybarát, illetve múzeumbarát körök száma. Az ismeretterjesztés alakulása A közművelődési párthatározat az ismeretterjesztés feladatául az általános, szakmai és politikai műveltség emelését, az új tudományos eredmények megismerését, a lakosságra zúduló információtömeg rendezését, a mindennapi kultúra és a gyakorlati élet készségeinek fejlesztését jelölte meg.