MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1984

1984-04-18 684. öe. - 1984_VB 684/25

- 19 A közművelődési szemlélet korszerűsítése látszólag éppen ebben az intézménytípusban indult meg a legnehezebben. A hetvenes évek utolsó harmadától viszont felgyorsult a tevékenységszerkezet módosulása. A művelődési otthonok egyre inkább információs bázissá, a közösségi élet szintereivé, a praktikus ismeretekhez jutás szervezett feltételeinek biztosítóivá, a kerületek közművelődési életének szervezőivé váltak. A központi kulturális intézmények és a lakóterület közti közvetítő szerepük is erősödött. Sajnos a főváros művelődési házainak egy részében - különböző okokból nem elég hatékony a munka. Kis kivételtől eltekintve a lakosság szűk része veszi igénybe a felkínált lehetőségeket. A közelmúlt tapasztalatai pedig az bizonyítják, hogy a gazdálkodásra orientált intézményi tevékenység szervezésénél nagyobb figyelmet kell fordítani művelődési otthonainknak arra, hogy tevékenységük alapvetően megőrizze művelődési-nevelési, kultúraközvetítő jellegét. Az utóbbi hét évben a közművelődési hálózat szerves részei lettek a korábban mozgalmi feladatokra létesített úttörőházak

. A legtöbb úttörőház - rossz körülményei ellenére is - az iskolában folyó közművelődés bázisintézménye, módszertani központja. Jelenleg az úttörőházak minden kerületben a leglátogatottabb intézmények közé tartoznak. A művelődési mozgalmak helyzete Az amatőr művészeti mozgalom az elmúlt évtizedben jelentős szerepet játszott a közösségek formálásában, a résztvevők személyiségének gazdagításában, a kulturális közízlés alakításában. A fővárosi amatőr művészeti mozgalomban az öszszes csoportok egynegyedét képezik a szakszervezeti együttesek, a többi a tanácsi, KISZ és a fegyveres erők fenntartásában működik. Az együttesek tagjai elsősorban diákok, alkalmazottak, értelmiségiek. A munkások létszáma a szükségesnél kisebb. Fővárosi sajátosság, hogy itt található az országosan ismert és elismert szakmai színvonalú együttesek, csoportok zöme. Hangsúlyozni kell, hogy az "elitcsoportok" és a mozgalom derékhada között nagy a távolság. Több műfajban a középmezőny csak szórványosan található meg és szakmai színvonaluk elmarad az országos átlagtól. Ez tendenciájában jelentős problémát jelent, mivel a mozgalom része elsősorban a derékhadon múlik. Budapesten az elmúlt időszakban az amatőr mozgalom produkciói iránt a társadalmi érdeklődés összességében mérséklődött, továbbá csökkent a csoportok és a résztvevők száma is. Az amatőr mozgalom legproblematikusabb oldala a támogatások alacsony szintje. 29