MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1984

1984-04-18 684. öe. - 1984_VB 684/11

- 5 A közművelődési munka tárgyi, anyagi, személyi feltételrendszere a fővárosban Az MSZMP KB közművelődési határozatának és a közművelődési törvény megszületésének éveiben a társadalmi, gazdasági adottságok, tendenciák olyanok voltak, hogy hosszútávon a szabadidő, és ezzel párhuzamosan a művelődési igények növekedésével lehetett számolni. Ebben a helyzetben reálisnak tűnt az az elképzelés, hogy a közművelődési intézményrendszer - igazodva a társadalmi szükségletekhez mennyiségileg és minőségileg gyorsan fejlődik. A növekvő gazdasági terhek, a gazdaság struktúraváltozásának a társadalmi mozgásokra, az életformákra gyakorolt hatása, a közoktatásnak a demográfiai hullám okozta gondjai azonban nem tették lehetővé a közművelődési ágazat társadalmi szükségleteknek megfelelő folyamatos fejlődését. Tárgyi, anyagi feltételek Az intézményrendszer területi megoszlása az elmúlt évtizedekben alig változott. A belső városrészek részben elöregedett lakosságú kerületei kulturális, művelődési intézményekkel jobban ellátottak, bár a közösségi lét szinterei a felépült új intézmények - Belvárosi Ifjúsági Ház, Almássy téri Szabadidő Központ - ellenére gyakran itt is hiányoznak. A külső kerületek kedvezőtlenebb feltételein lényegesen nem tudtunk változtatni, bár az elmúlt években felépítettünk vagy felújítottunk, bővítettünk olyan nagy művelődési házakat, mint a Pataky István Művelődési Központ, a Budapesti Művelődési Központ, a XXII. kerületi Úttörő Ifjúsági és Művelődési Ház, Zichy Kastély stb. Több kerületben bővült a közművelődési könyvtárhálózat is. Mégis sok helyen - különösen az új lakónegyedekben - az oktatási intézményeken kivül szinte semmiféle művelődési lehetőség, közösségi életre alkalmas helyiség nincs. A régi településszerkezethez igazodó intézményrendszer ritkán képes kielégíteni az yj lakónegyedekben jelentkező igényeket. így az itt élő lakosság - töibbségében fiatal és középkorú családok, több gyerekkel - érdeklődésétől és művelődési igényeitől függetlenül eleve hátrányos helyzetbe kerül. A művelődési intézmények hiányát az is súlyosbítja, hogy a meglévők többségében elöregedettek,, és még az utóbbi években épült művelődési központok sem nevezhetők korszerűnek. A lakosság jelentős része - főleg az új lakótelepen - kulturált körülmények között, technikailag jól félszerelt lakásokban él, sokan rendelkeznek korszerű hangzó és vizuális eszközökkel. A közösségi élet színtereitől, a művelődési otthonoktól legalább ilyen szinvonalat vár el, ennek a várakozásnak azonban //