MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1984

1984-02-22 680. öe. - 1984_VB 680/46

- 12 ­Az "egy üzem, egy iskola" mozgalom keretén belül pedig a társadalmi munka ér­téke az 1979 évi 6.364.000.- Ft-ról 1983-ban 10.739.000.- Ft-ra nőtt. A karbantartások, felújítások, eszközbeszerzések rendje módosult azzal, hogy 1981. január 1-tó'l az intézmények működési feltételeinek biztosítása koncentráltan a GAMESZ feladata. (Gazdasági Műszaki Ellátó és Szolgáltató Szervezet) A szervezet munkamódszerei még nem eléggé kiforrottak, szükség van további korszerűsítésre, illetve szemléletbeli változásra. Feladatának ellátását nehezíti például, hogy az intézmények karbantartására két éve még 20 millió Ft volt, ma már csak 11 millió Ft áll rendelkezésükre. Ilyen feltételek mellett szintentartásról nem beszélhetünk. E szervezetben meglévő lehetőségek jelentősek, de nem tudják ellensúlyozni az árvál­tozások rohamos növekedését a csökkenő költségvetési keret mellett. Különösen nagy gond ez akkor, amikor számolnunk kell azzal, hogy a néhány éve épült "új" nagy is­kolák állaga - a zsúfoltság és a két műszak miatt - rohamosan romlik. A tárgyi feltételek mellett a személyi feltételek biztosítása is évről-évre növekvő gon­dot okoz. A törzsgárdán (kb. 70 %) kívül igen nagyfokú a vándorlás. E megállapítás azzal együtt igaz, hogy a művelődésügyi osztály támogatásunkkal- a fővárosban első­ként -megemelte a pályakezdő pedagógusok kezdő bérét, kértünk és kaptunk különle­ges munkahelyi pótlékot. A művelődési osztály kezdeményezte és bevezette a központi bérgazdálkodást, mely­nek eredményeként is az öt évvel korábbi - bérszínvonal tekintetében - utolsó hely­ről, az elsők közé kerültünk. (A fővárosban azóta általánosan bevezetésre került.) A képesítés nélküliek magas száma (106-150), a tartóssá vált pedagógus hiány nem biztosít lehetőséget minőségi cserékre, ami tovább nehezíti az új nevelési-oktatási dokumentumok követelményeinek teljesítését. Erőfeszítéseink sorába tartozik, hogy a Művelődési, Egészségügyi és Sport Osztály a munkaerő biztosítása végett rendsze­res kapcsolatot alakított ki a vidéki pedagógusképző intézetekkel, de így is csak át­meneti eredményeket sikerült elérni. A szükséges pedagógus létszám hiányát képe­sítés nélküliekkel tudjuk megoldani, enyhíteni. A képesítés nélküliek száma jelenleg is igen magas: 12 %. (Az átlagon belül figyelmeztető adat, hogy a lakótelepen az al­só tagozat 3-4 osztályában a pedagógusok 33-35 %-a nem rendelkezik képesítéssel.) Legsúlyosabb a helyzet a napköziben, ahol hiába teremtettük meg a jó szervezeti kereteket (klubnapközi) hozzáértő pedagógus híján előnyeit nem tudjuk megfelelően kamatoztatni. A jelenlegi 39 üres állás mellett a GYES-en lévők (11 %) is nehezítik a helyzetet. A munkaerő gondokat nyugdíjasok foglalkoztatása némileg enyhíti (60 fő). Jellemző az e területen meglévő állapotra, hogy jelenleg 354 szakképzett pedagógust tudnánk fog­lalkoztatni. Ezért rendkívül fontosnál-: tartjuk a pedagógusképzéssel, átképzéssel való kiemelt törődést. (Első diplomáját szerzi 91 fő, másodikat 27 fő, az egyszakos átképzésben 45 fő vesz részt). Ez azonban további terheket ró a nevelőtestületekre és az oktatás irányítására. A nevelőtestületen belül megnöveli a túlórák számát, melyet az irányítóknak a meglévő bérkeretből túlóraként kell kifizetni. Felmérése­ink szerint az elmúlt évben a továbbtanulók helyettesítése miatt kifizetett bér 518.000.- Ft. Mindez csökkenti a pedagógusoknak megítélt, elhatározott bérfejlesz­tést. Az irányítók jelzése szerint a szerény mértékű bérfejlesztést tovább csökkenti éves szinten mintegy 2. 000. 000. - Ft-tal az órakedvezmény kihatása, az óradíj nö­vekedése és a tanév meghosszabbodása is. u

Next

/
Oldalképek
Tartalom