MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1984

1984-12-20 703. öe. - 1984_VB 703/77

71 Az oktatók körében a pártépitó munka eredményes. A visszaesés, illetőleg stagnálás ellenére átgondoltabb, intenzivebb a hallgatók körében folyó pártépitó tevékenység is. Az egyetemi pártmunka irányításában jelentősen megnövekedtek a kerületi és budapesti testületek és apparátusok munkájával szembeni követelmények. Időnként olyan hangsúlyeltolódást is tapasztalhattunk, amelyben az összes probléma irányitási kérdésre egyszerűsödve jelentkezett. A döntően mennyiségi jellegű változások mellett /több felsőoktatási előterjesztés, apparátusi személyi feltételek javitása/, uj minőséget jelent, hogy 4 felsőoktatási intézmény pártbizottsága /BME, ELTE, MKKE, SOTE/ - kisérleti jelleggel - kerületi jogkört kapott. c/ Tudománypolitika A tudománypolitikai munkában fontos változások kezdődtek meg. Erősödött az igény a tudományos eredmények gyorsabb^ és ésszerűbb gyakorlati alkalmazására. Évtizedek óta először került sor jelentós szervezeti változtatásokra a kutatási-fejlesztési intézményrendszerben; intézkedések történtek a kutatási terület extenziv növekedésének megállítására, létszámcsökkentésre is. Több tudományágban /természettudomány és társadalomtudományok, műszaki területen az adaptációs tevékenységben/ kiemelkedő eredmények születtek. Bővült a közvetlen politikai jelentőségű társadalomtudományi kutatási témák köre. Több területen évtizedes kutatási folyamatok termése érett be /történettudomány, néprajztudomány, nyelvtudomány, szociológia/. A bevezetésükhöz, alkalmazásukhoz szükséges idő azonban nem csökkent. Ennek akadálya a kutatás és az alkalmazók még mindig jelentősen eltérő érdekeltsége, a fogadókészség - esetenként a lehetőség - hiánya, a közvetitó rendszer erős széttagoltsága, helyenként nehézkessége. A kutatói értelmiség szellemi energiáit jobban bevontuk a főváros egész életének alakításába, de az elóbbrelépés még mindig nem áll arányban lehetőségeinkkel. A kutatás-fejlesztésre forditott anyagi eszközök reálértékének csökkenése megnövelte a helyes rangsorolás és a koncentrált felhasználás jelentőségét. Az anyagi források összpontositásában kedvező folyamat indult meg, erósebben hat a gazdasági kényszer. Az eszközök felhasználásában azonban nem történt minőségi áttörés.