MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1984

1984-12-20 703. öe. - 1984_VB 703/53

- 47 a gyermekgondozás melletti munkavállalást. Az évi fizetett alapszabadság 15 nap lett, amihez háromévenként további 1 nap pótszabadság jár. 1981. július 1-től folyamatosan megkezdődött, mostanra pedig befejeződött az átállás a 40 órás munkahétre. Emelkedett a lakásépítéshez nyújtott szociálpolitikai támogatás és bővült az arra jogosultak köre. A szocialista életmód feltételeinek megteremtésében, az életviszonyok, a szocialista erkölcsiség és tudat előrehaladásához mindezek a tényezők alkotják a reális alapokat. Az ár- és jövedelemváltozások együttes hatására kisebb elmozdulások következtek be a lakosság fogyasztásának szerkezetében. 1980 óta az összes fogyasztási célú kiadás növekedésén belül csökkent az élelmiszerekre, az élvezeti cikkekre, a ruházkodásra, nőtt a közlekedésre, művelődésre, üdülésre, szórakozásra, valamint a lakásépitésre, korszerüsitésre és ingatlanvásárlásra forditott kiadások részaránya. A megélhetési költségek a fővárosban magasabbak, mint vidéken. Ez részben a vidékinél nagyobb élelmiszer- és közlekedési kiadásokkal, részben a lakásszolgáltatásra /melegviz, telefon, központi fűtés/, kulturális szolgáltatásokra, az élvezeti cikkekre, az egészségügyi és testápolási szerekre, valamint az üdülésre forditott nagyobb kiadásokkal függ össze. A megélhetési költségek növekedése és a jövedelmek korábbinál kisebb dinamikája következtében a lakosság pénzbevételének nagyobb hányadát költi fogyasztásra, a megtakaritható jövedelemhányad csökkent. A jövedelmező pénzbefektetési lehetőségek bővülése /kisvállalkozás/ kismértékű elszivó hatást gyakorolt a megtakaritásokra. A fővárosi lakosság életszínvonalát az elmúlt időszakban is befolyásolták azok a fejlesztések, amelyek a kereskedelmi ellátás, a lakásviszonyok, a közlekedés, a kommunális ellátás, az egészségügy, az oktatás és a közművelődés területén valósultak meg, továbbá a környezetvédelem, a lakossági ügyintézés kulturáltságának javitása is. Az életszínvonal változása mindezek együttes hatására rétegenként és az egyes rétegeken belül is a korábban megszokottnál differenciáltabb volt. A differenciálódás egybe-