MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1984

1984-11-14 699. öe. - 1984_VB 699/110

- 4 dése, a városi munkaerőforrások kimerülése, az infrastruktúra és a környezetvédelem növekvő ráfordításai indokolták a termelőerők területileg decentralizáltabb fejlesztését. Ezt erősítette a mezőgazdasági termelés fejlődése, a gazdálkodás megszilárdulása, a kiegészítő ipari, szolgáltató tevékenységek fejlődése. E tényezők hatására lassult a városba áramlás üteme. A városok nagyobb munkahelyválasztéka, az infrastrukturális ellátottság magasabb színvonala, a lakáshoz és szolgáltatáshoz való hozzájutás kedvezőbb feltételei miatt a korábbi folyamatok csak mérséklődtek, de alapvetően nem módosultak. A településhálózat - elsősorban a községek - fejlesztésében növekedett az egyének és közösségek anyagi hozzájárulása és társadalmi munkája. Ezt azonban nem követte megfelelően a helyi tanácsok gazdálkodási önállóságának bővülése, a helyi döntésekben és a végrehajtásban a lakosság közvetlen részvétele. Az ellentmondások felismerése alapján azok mérséklését célozták a VI. ötéves népgazdasági terv terület-, illetve településhálózatfejlesztési céljai: a közép- és kisvárosok fejlődésének gyorsítása; a nagyvárosok növekedésének fékezése; a községek népességmegtartó képességének erősítése; a városba áramlás ütemének csökkentése. E tervidőszak tapasztalatai a korszerűsítés helyességét igazolták és indokolják a terület- és településfejlesztés hoszszabb távú irányelveivel összhangban új településfejlesztési koncepció kidolgozását. II. A hosszú távú településfejlesztés főbb céljai A településhálózat-fejlesztés eredményei, tapasztalatai, valamint a társadalmi-gazdasági fejlődés, az irányítási rendszer korszerűsítésének és a szocialista demokratizmus továbbfejlesztésének együttes követelményei alapján olyan településfejlesztést kell AAő