MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1984

1984-11-14 699. öe. - 1984_VB 699/66

- 15 kikényszerítheti a helyi kisebb és gyengébb minőségű készletek feltárását (földgáz-lencsék, lignitvagyon). A vízkészletek és szükségletek összhangjának további megteremtése csak jelentősen növekvő ráfordításokkal valósítható meg. Az előreszámítások szerirt az ország népessége - döntően a születések számának visszaesése miatt - az ezredfordulóig 400-600 ezer fővel csökken, e folyamat az eltérő demográfiai sajátosságok és a vándorlások miatt területileg eltérően megy végbe. A fővárosban megszűnik a népességszám növekedése; az ezredfordulóig 90-150 ezer fős csökkenés várható. A községi népességcsökkenés nagysága a természetes fogyás és elvándorlás eredményeként 800-1000 ezer fő. A vidéki városokban viszont mintegy 500-600 ezer fős növekedés várható. Jelentősen változik a népesség korösszetétele. A 0-14 évesek száma kb. 450 ezerrel csökken, a nyugdijaskorúaké kismértékben nő. A korstruktúra különösen a Dél-Alföldön és a Dél-Dunántúlon válik kedvezőtlennebbé. A munkaképes korúak száma összességében valamelyest csökken. Ennek mértéke a fővárosban minimális, a községekben közel 500 ezer fő, míg a vidéki városokban 400 ezer fős növekedés várható. A korstruktúra változása módosítja az infrastruktúra iránti szükségleteket, csökken az óvodai, bölcsődei elhelyezés iránti igény, nő az időskorúak ellátásával összefüggő (egészségügy, szociális ellátás) szükséglet. A népesedési folyamatok időben jelentős hullámzással zajlanak, az időszak lényeges jellemzője, hogy a 70-es évtized közepén született nagylétszámú korosztályok területileg differenciált hatásúak. A korábbinál jelentősen népesebb korosztályok jelenleg általános iskolás korúak, a 80-as évek végén (1987-től) kerülnek középiskolás korba, és 1995-ig folyamatosan bővítik a munkaképes korú és családalapító népességet. Ez elsősorban a vidéki városokban teremt különböző jellegű szükségleteket (általános iskola, középiskola, munkahely, lakás). GC