MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1984

1984-11-14 699. öe. - 1984_VB 699/56

- 5 tás között. A fővárosban és néhány megyében (Pest, Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén, Somogy) időszakonként kiéleződtek a kapacitáshiányból eredő feszültségek. Az építőipar - a kapacitások átállításának nehézségei miatt - a lakásépítési igények változásához és a fenntartási, rekonstrukciós feladatok dinamikus növekedéséhez csak részben és késve alkalmazkodott. Az utóbbi években a beruházások mérséklődése és az építőipar korszerűsítése következtében javult a globális egyensúly. A mezőgazdaság szerepe a terület- és településfejlesztésben a feltételezettnél nagyobb volt. A foglalkoztatott létszám és a megművelt földterület csökkenése ellenére nőtt az ágazat jelentősége egyes területek gazdasági fejlődésében, a lakossági jövedelmek és életkörülmények területi közelítésében. A mezőgazdasági üzemek kiegészítő tevékenységének bővülése elősegítette a háttéripar és szolgáltatások fejlődését. A termelés területi szerkezetében elsősorban a nivellálódási tendenciák érvényesültek. Nem haladt előre megfelelően a kedvezőtlen természeti adottságú térségek racionálisabb termelési szerkezetének kialakítása. Az utóbbi években azonban erősödött a természeti adottságokhoz való igazodás és fokozódott a területi specializáció. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar területi kapacitásai elsősorban az Alföldön és a Dél-Dunántúlon bővültek. A mezőgazdasági üzemek dinamikusan, elsősorban a kedvező természeti adottságú, az előnyös ipari, infrastrukturális háttérrel rendelkező területeken fejlődtek. A kedvezőtlen adottságú - főként az aprófalvas - térségek üzemei kevésbé tudták kihasználni a termelési struktúra átalakításában és a kiegészítő tevékenységek fejlesztésében rejlő lehetőségeket, elsősorban a termelő infrastruktúra és a szakemberek hiánya miatt. Ez kedvezőtlenül hatott az érintett falvak fejlődésére is. fG