MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1984

1984-11-14 699. öe. - 1984_VB 699/21

- 13 ­ge. Megkezdődött a külső kerületek központjai és - a szüksé­gesnél lassabban - a városrészközpontok kiépítése, de halasz­tódott a belső kerületek rehabilitációja. Ellentétek és arány­talanságok keletkeztek a külső városrészek új lakásállománya, fogyatékos alapellátása és szinte teljesen hiányzó középfokú ellátása, illetve a belső városrészek elhanyagolt, korszerűt­ien lakásállománya és kedvezőbb alap- és középfokú ellátottsá­ga között. Az övezet településhálózatán belül elsősorban a fővároshoz közeli települések, a városok, a kiemelt szerepkörű nagyközsé­gek és a közlekedési főútvonalak melletti települések fejlő­dése volt dinamikus. Az időszakban három övezeti település vált várossá (Dunakeszi, Százhalombatta, Érd). Az övezet településhálózatának az ország többi térségéhez viszonyított kisebb városodottságának oka, hogy a közép- és felsőfokú ellátás jelentős hányadát a főváros adja az övezet településeinek. 5. A budapesti agglomeráció fejlesztési céljainak megvalósítása érdekében több spec^ílis és adminisztratív szabályozót alkal­maztak. A fővárosi betelepülés korlátozása, az iparkitelepítc­sek előírása, a központi területfejlesztési alap lényegében betöltötték szerepüket. A fővárosban külön ösztönzőkkel segítették az építőipar, a sütőipar, az élelmiszerkiskereskedelem és a közlekedés munka­erő-ellátását. Hatásukra átmenetileg mérséklődött a feszült­ség, de tartós megoldásra nem vezettek. Az övezet mezőgazdasági termelőszövetkezeteinek ipari tevé­kenységét, az ipartelepítést, valamint a vállalati és kutatói létszámfejlesztést mérséklő adminisztratív korlátozások már túlhaladottá váltak és az időszak folyamán megszűntek. IA

Next

/
Oldalképek
Tartalom