MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1984

1984-05-30 687. öe. - 1984_VB 687/91

- 13 A párt és az állami határozatok, rendeletek megjelenése óta a fővárosban is szorosabbá vált az iskola és a közművelődési intézmények kapcsolata. Különösen az új lakótelepeken és a peremkerületekben fejlődtek ki azok a közművelődési formák, amelyek együtt szolgálják a gyermekek és a szülők művelődését, szabadidős tevékenységét /III., XV., XVIII., XXI. kerületek/. Az iskolák - saját belső gondjaik miatt - nehezen tudják átvállalni a permanens művelődés biztosításának feladatait, de helyet adnak a közművelődés egyes területeinek. Néhány közülük bázisintézményként funkcionál. Megerősödtek bizonyos iskolán belüli, az iskolához szorosan kapcsolódó közművelődési formák /klubnapközi, iskolaotthonos foglalkozások/. Javult a napközi szabadidős foglalkozásainak szinvonala, bár az ismert gondok miatt sok helyen a napközis foglalkozás puszta fenntartásáért is küzdeni kell. A kedvező példák ellenére a főváros egészében a két intézményhálózat szerves együttműködéséről mégsem beszélhetünk, mivel nem a nevelési célokra épülő, közös tervezésű, egymás munkáját kiegészítő formák, hanem elsősorban a kényszerszülte, hiánypótló eseti együttműködés vált jellemzővé. 6. A tudományos ismeretterjesztés több szerv együttműködésével valósul meg. Közülük ma is a legjelentősebb a mintegy 3 ezer tagot tömörítő TIT Budapesti Szervezete. Az elmúlt évek társadalmi változásai megtorpanást eredményeztek az ismeretterjesztésben is. Az utóbbi 6-8 évben az ismeretterjesztő előadások száma kisebb mértékben, a hallgatóságé nagyobb mértékben csökkent. A természettudományi ismeretterjesztésben növekedett az alkalmazott tudományok iránti érdeklődés. Nagy az igény a közhasznú ismeretek, az idegennyelvu oktatás iránt. A különböző társadalmi rétegek és csoportok arányuknak megfelelően vesznek részt az ismeretterjesztésben. Nőtt az értelmiségiek és nyugdíjasok körében szervezett rendezvények száma. 7. A közművelődési intézmények és szervezetek munkája mellett a lakosság műveltségének emelésében növekvő szerepet töltöttek be a különböző művelődési mozgalmak

. Az elmúlt években mind tartalmukban, mind formájukban megújulás tapasztalható. Az új formák kedvezően járultak hozzá a közművelődés demokratizmusának szélesítéséhez. Az amatőr művészeti mozgalom az elmúlt évtizedben jelentős szerepet játszott a közösségek formálásában, a résztvevők személyiségének gazdagításában, a kulturális közízlés alakításában. A fővárosi amatőr művészeti mozgalomban az összes csoportok egynegyedét képezik a szakszervezeti együttesek. A többi a tanácsok, a KISZ és a fegyveres erők fenntartásában működik. 3/I