MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1983

1983-12-14 676. öe. - 1983_VB 676/42

-4A párttagság politikai érzékenysége, társadalmi problémák iránti fogékonysága növekedett. Érzékelhetően felerősödtek a kételyek, több vitatható nézet került felszínre, többször tapasztalható ideológiai-politikai bizonytalanság. Ebből adódóan az agitációs és propaganda munka fő feladata volt, hogy a felmerült kérdések tárgyszerű érvelésre épülő széleskörű megértetése mellett azok elméleti alátámasztása is megtörténjen. Ennek szolgálatába állítottuk a pártnapokat, valamint a tömegpolitikai oktatás formáit is. Pártszervezeteinknél nőtt az ezirányú aktivitás, de az agitációs, propaganda munkában még így sem tudták követni a társadalma különösen a gazdasági életben végbemenő változásokat. A pártoktatásban nőtt az igény a napi kérdések megvitatására, azonban ennek kielégítését gátolta a társadalompolitikai szakkérdésekben is jártas propagandisták hiánya. A társadalomban előforduló és a párttagokra is ható negatív jelenségek (önzés, túlzott anyagiasság, társadalmi munka lebecsülése) kedvezőtlenül befolyásolta a pártmunka politikai — mozgalmi jellegének alakulását: gyengült a párt politikája melletti kiállás, az aktív kezdeményező politizálás, a párttagok ritkábban folytatnak környezetükben politikai vitát. 2/ A kerületi párttestületek irányítómunkájának főbb tapasztalatai A kerületi Pártbizottság éves munkaprogramjaiban — a XII. kongresszus határozatával és a Budapesti Pártbizottság munkaprogramjaival összhangban — határozta meg a politikai munka fő irányait. A testületek megfelelő arányossággal foglalkoztak a pártmunka különböző területeivel. Munkájukat a tervszerűség és a politikai követelmények által igényelt rugalmasság jellemezte. A tárgyalt napirendek között a határozatok végrehajtását ellenőrző jellegűek voltak túlsúlyban, de megfelelő arányban szerepeltek az ideológiai ill. a módszertani előterjesztések is. A jelentések széleskörű helyszíni tapasztalatgyűjtéssel, kollektív munkával készültek. A kerületi párttestületek rendszeresen napirendre tűzték a párt belső éleiének aktuális kérdéseit, ami ösztönzőleg hatott a pártszervezetek munkájára. A Pártbizottság munkamódszerében két vonatkozásban történt lényeges előrelépés: növekedett a pártbizottsági tagok tevékenységében a közvetlen tapasztalatszerzés szerepe és aránya (csoportos beszélgetések, helyszíni tapasztalatgyűjtés, pártszervezeti, illetve kerületi rendezvényeken való részvétel, az előterjesztések előkészítésébe való aktív bekapcsolódás) és tervszerűbbé, tartalmasabbá vált a testületi tagok tájékoztatása. (A testületi üléseken fontos ideológiai, politikai előadások, tájékoztatók a két pártbizottsági ülés közötti időszak eseményeiről). A beszámolási időszakban javult a munkabizottságok tevékenységének tervszerűsége, fejlődött munkamódszerük. Jobban igazodik a feladat jellegéhez, erősödött a pártszervezetek helyszíni segítése és az ellenőrzés, a jó tapasztalatok, a bevált módszerek szélesebb körben váltak közkinccsé. Ez elsősorban a Pártépítési és a ORSZÁGOS LEVÉLTÁR