MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1983
1983-11-30 675. öe. - 1983_VB 675/26
- 15 2./ A fővárosi ipar helyzete . A fővárosi ipar az elmúlt öt évben tovább fejlődött, folytatódott szerkezetének átalakitása. 1982-ben a budapesti székhelyű szocialista ipar adta az ipar termelésének mintegy 40 %-át, a nem rubel elszámolású export több mint 38 ?ó-át. A fővárosi székhelyű iparban foglalkoztatottak száma az ország iparából 42 ?ó-kal, bruttó állóeszközállománya 34,5 ?á-kal részesedik. A Budapesten települt ipar szerkezetére a feldolgozó, illetőleg a magas munkaigényü ágazatok aránya a jellemző, szerepe az ország iparában kismértékben csökkent, jelenleg a foglalkoztatottak száma alapján 25 ?á-os, az állóeszközállomány bruttó értékét tekintve pedig 22 ?á-os részarányt képvisel. A budapesti székhelyű ipar termelése az ipar egészének átlagánál mérsékeltebb ütemben fejlődött. A Budapestre települt ipar termelési volumene csökkent./Ezen belül a szövetkezeti iparé növekedett/. A termelés alakulásában az ipari termékek külpiaci keresletének csökkenése, a belföldi felhasználás visszafogása, a romló munkaerőhelyzet mellett szerepet játszott az is, hogy továbbra sem kielégitő az ipari termelés rugalmassága, alkalmazkodó képessége . A fővárosi ipar szelektiv-intenziv fejlesztésének programja a nagyösszegü beruházási szükségletek, az irreális létszámigény és az alacsony hatékonyság miatt csak részben valósult meg. Az ipar szerkezetének átalakitását a központi fejlesztési programok kedvező irányba befolyásolták. A magas műszaki szinvonalat képviselő és az exportban meghatározó jelentőségű ágazatokon belül az átlagnál dinamikusabban fejlődött a közlekedési-eszközipar, a hiradás- és vákuumtechnikai ipar, a műszeripar valamint a gyógyszeripar és a nyomdaipar. Az ipar közvetlen külkereskedelmi értékesítésének részaránya emelkedett, az utóbbi három évben a rubel viszonylat felé tolódott el. Az iparvállalatoknak az új követelményekhez való alkalmazkodása felgyorsult, a kép azonban igen differenciált. Az exportnövekedés üteme 1980-ig emelkedő volt, azóta csökken. Ebben szerepet játszik hogy alacsony az új termékek részaránya, a termékek cserélődési üteme lassú. IG
