MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1983

1983-01-26 653. öe. - 1983_VB 653/39

4 mányessége alapján történő szelektiv megítéléssel, a feladatcsökkenéssel sem az intézetek között, sem az intézeteken belül. Mi változatlanul a szelektiv fejlesz­tés támogatására, a személyes problémák humánus megoldására és a fiatalok bekerülé­sének segitésére ösztönözzük a szervezeteket. A jelenlegi helyzet - ugy tűnik ­csak a KFKI-ban és kisebb mértékben az Izotóp Intézetben teszi lehetővé a fiata­lok felvételét. Kiemelten foglalkoztunk - a kongresszus és a kerületi pártértekezlet határozatá­nak megfelelően is - a tudományos kutatómunka és a gyakorlat kapcsolatának helyze­tével. Megállapítottuk, hogy a tudománypolitikai irányelvek megjelenése ota in­tenzivebbé vált a tudományos eredmények hasznosítása. /Pl. a KFKI számi tástechni­kai rendszerei, az Izotóp Intézet egészségügyi, mezőgazdasági és élelmiszeripari célokra kidolgozott izotóp-készletei/. A fejlődés ellenére komoly gondok vannak a kutatók és a felhasználók kapcsolatá­ban. A legtöbb problémát a kutató intézetek és az ipar eltérő érdekeltségi rend­szere és esetenként szubjektív tényezők okozzák. Időnként a döntések elhúzódása is hátráltatja a kutatási eredmények hasznosítását. Az akadályozó tényezők nagy része elemzőmunkával, aktiv kezdeményezéssel kiküszö­bölhető. Megfelelő szemléletformálással és a jobb információs kapcsolatok megte­remtésével segitjük ezt a munkát. A kerületi pártbizottság arra törekedett, hogy támogassa és erősítse azokat a kapcsolatokat, amelyek a kutatási eredmények gyakorlati hasznosítását elősegítik; ezek között is kiemelten figyelembe vettük a kerületen belül meglévő lehetősége­ket /egészségügy - kutató intézetek - ipar/. \éleményünk szerint a felsőbb szer­vek a kutatás-gyakorlat kapcsolat erősítésében jól orientáló érdekeltségi rend­szer kialakításával és a tudományos minősítési rendszer célirányos továbbfejlesz­tésével tehetik a legtöbbet. Többször is foglalkoztunk a VI. ötéves terv indításával és a kutató intézeti fi­nanszírozási rendszer megváltoztatásának várható hatásaival, mivel ezek a határ­idők csúszása és a tájékoztatás hiányosságai miatt igen nyugtalanították a kuta­tó intézetek dolgozóit. A nehezedő gazdasági feltételek, a szigorító intézkedé­sek és a meglévő bizonytalanság kedvezőtlenül hatnak a dolgozók hangulatára. Mind­ez szükségessé teszi a pártszervezetek agitációs tevékenységének javítását. A kutató intézeti pártszervezetek tevékenyen vesznek részt az intézmények munká­jában. Gyengéjük, hogy a problémák felismerése mellett nem eléggé határozottak a feladatok megfogalmazásában és az ellenőrző tevékenység következetes megvalósítá­sában. Irányító munkánkban a pártszervezetektől a segítő-ellenőrző munka minden fázisában a határozottabb követelményeket, valamint az aktivan politizáló, az ideológiai kérdéseket is tisztázó légkör megteremtését igényeljük. 4. Oktató-nevelő munka, közművelődés A közoktatásban mind nagyobb szerepet kapott az uj oktatási feladatok gyakorlati megvalósítása, /uj tantervek, fakultáció/. A pedagógiai munka tartalmasabbá vált, javult az iskolai nevelő munka, változa­tosabb a napköziben folyó tevékenység. Tovább nőtt az iskolavezetés pedagógiai elemző-szervező munkájának a jelentősége és igy nőtt a vezetők megterhelése is. A megnövekedett feladatok komoly próbára tették a pedagógus pártszervezeteket is. A szakmai munka esetenként háttérbe szőritotta a pártmunka más területeit. Az ál­talános iskolai pártszervezeteink nem elég kezdeményezőek. Nem jut elég energia tantestületeink ideológiai továbbképzésére sem.A pedagógusok évek óta igénylik, hogy a szakmai továbbképzésekben kapjon nagyobb helyet az ideológiai-politikai felkészítés. De ez sem teszi szükségtelenné a helyi propagandamunkát, amelynek beindításában idén már vannak kezdeti eredményeink. 33

Next

/
Oldalképek
Tartalom