MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1983

1983-06-15 663. öe. - 1983_VB 663/48

-3A pénzügyi hiány mintegy 25%-a származik veszteségből, a többi lényegében fejlesztési alap fedezetlenségéért a részesedési alaphiány csupán 1%-ot tesz ki. A pénzügyi hiány döntő része két gazdálkodó egységnél jelentkezik /Csepel Tröszt, Egyesült Izzó,/ A jelzett körbe tartozó 25 ipari, építőipari vállalat közül nyolc 1982-ben alacsony hatékonyságúnak is minősült. A vállalatok közel egyharmada már az előző években is pénzügyi hiánnyal zárt. A pénzügyi hiányok megszüntetésének módszereit a Pénzügyminiszter lo/1981/IV.2. sz.rendelete szabályozza. Ennek alapján - a javasolt megoldástól függően - a vállalatok, szövetkezetek három csoportba sorolhatók: - az I.csoportba azok a gazdálkodó egységek tartoznak, ahol a pénzügyi hiány saját hatáskörben rendezhető, tartalékalap igénybevétel vagy más megoldással ide sorolva azokat az eseteket is, ahol a pénzügyi hiány kisebb hitel átütemezéssel, az érdekképviseleti, felügyeleti szervek pénzügyi segítségével megoldható; - a II.csoportba tartozó gazdálkodó szervezeteknél szanálási eljárással történik a hiány rendezése; - a III.csoportot azok az egységek alkotják, ahol a rendezésre korábbi felsőszintű /ÁTB,GB/ állásfoglalás alapján kerül sor. 2.1.Veszteséges gazdálkodó egységek. A veszteséges budapesti vállalatok száma, valamint a pénzügyi hiány összege a következők szerint alakult: Gazdálkodó egységek Veszteség összege száma MFt. 1981 1982 1982/81 1981 1982 1982/81 6 lo 167% 432 869 2ol% Megállapítható,hogy az előző évhez képest mind a veszteséges vállalatok száma, mind a veszteség összege jelentősen növekedett. kS