MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1983

1983-06-01 662. öe. - 1983_VB 662/12

- 3 közlekedés fejlődése, a zajártalom növekedése, az életmódban észlelt kedvezőtlen jelenségek /a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a mozgáshiány, a helytelen táplálkozás/ egyes betegségek szélesebb körü, súlyosabb formában való elterjedéséhez vezettek /a sziv- és érrendszer betegségei, a mozgásszervi betegségek, a légzőrendszer, az emésztőrendszer betegségei, a balesetek számának növekedése/. Indokolatlanul gyakran fordul nak elő tömegélelmezéssel kapcsolatos fertőzések. A keresőképtelenséget, rokkantságot okozó, valamint a kórházi ápolást igénylő megbetegedések /morbiditás/ zömét a légzőszervi betegségek / 2 7 %/, valamint egyenként kb. 6-10 ?ó - b a n a szivérrendszeri, emésztőszervi, mozgásszervi betegségek és az elmebetegségek képezik. A fővárosban az országosnál magasabb a halandóság. A halálokok között /mortalitás/ növekvő szerepet játszanak a szíves érrendszer betegségei /51 %/, a daganatok /22,7 %/, valamint az erőszakos halálokok: a balesetek, mérgezések, öngyilkosságok /10 % körül/. A fekvőbeteg-gyógyintézetek iránti szükséglet alakulásában számottevően növelő tényező az időskorúak magas aránya mellett e korosztálynál a hosszabb ápolás iránti igény is. így az orvostudomány uj eredményei mellett a lakosság egészségi állapotában, népesedési viszonyokban bekövetkezett változások is szükségessé teszik az egészségügyi ellátás szervezetének felülvizsgálatát. Az egészségügyi intézményhálózat szervezete és működése Az 1970-es évek közepétől a magyar egészségügyben napirendre került az integráció mint folyamat. Az integráció folyamata uj szervezeti feltételeket teremtett a fővárosi lakosság ellátásában is. ORSZÁGOS LEVÉLTÁR M