MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1982

1982-04-08 631. öe. - 1982_VB 631/14

- 3 épitési munkáinak ismételt megindítása, és 1970-től az egyes hálózatrészek folyamatos forgalombahelyezése. 1970. és 81. között ütemezetten átadásra került a teljes kelet-nyugati vonal, üzemel az észak-déli vonal KőbányaKispest vasútállomás és az Élmunkás tér között, felujitásra és meghosszabbításra került a Millenniumi Földalatti is. Ma a budapesti metróhálózat hossza 25,3 km, ez a hálózat naponta több mint egymillió utast szállit el. Az egyes metróvonalak épitése során korszerűsítettük a kapcsolódó felszíni közúthálózatot is, hatalmas csomópont- és térrendezésekre került sor. így a kelet-nyugati metróvonal épitése során - csak a legjelentősebbeket emlitve - átépült a főváros kelet-nyugati közúti főtengelye /Rákóczi ut - Kerepesi ut/ a Baross téri, az Emke és Astoria csomópontokkal. Az észak-déli vonal építésével párhuzamosan megújult a Bajcsy Zsilinszky ut, Tanács krt., Múzeum krt. és az Üllői ut, a Marx téri, Deák téri, Felszabadulás téri és Kálvin téri csomópontokkal, számos uj gyalogaluljáró-rendszerrel. A főváros és a vidék, elsősorban az aqqlomeráció tömeqközlekedési kapcsolatainak fejlesztésében nagyjelentőségű eredmény a metró-HÉV /Örs vezér tér, Batthyány tér/ és a metró-MÁV kapcsolatok korszerű kialakítása /Keleti, Nyugati, és Déli pályaudvarok, Kőbánya-Kispest vasútállomás/. Uj közvetlen metrókapcsolatot biztositó Volán pályaudvarok építésére került sor, illetve kezdődött meg /Népstadion, Könyves K.krt./. Megkezdődtek a felszíni közúti és tömegközlekedés feltételeit alapvetően javitó nagy ut- és felüljáró épitési munkák, ötéves tervenként növekvő ütemben összesen 21 közúti felüljáró és aluljáró épült meg, köztük olyan nagyjelentőségű létesítmények, mint a Baross téri, Felszabadulás téri és a BAH-csomópont, a Könyves K. körúti, Határ uti, és a Sibrik M.utcai felüljárók. ./. A