MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1982

1982-03-10 629. öe. - 1982_VB 629/29

-17Épitési kölcsönt 1976-1980 között Budapesten 53.800 család vett igénybe, 5,2 milliárd forint összegben. Ebből a meglévő lakásállomány megóvására, korszerüsitésére 31.600 esetben adtak hitelt. Az engedélyezett hitelek átlagösszege a családi házaknál közel a kétszeresére, társasházaknál 75 %kai, az egyéb kölcsönöknél 65 %-kal emelkedett. Az összlakásszámon belül az IKV által kezelt lakáscélú bérlemények száma 1970-ben 399 ezer db., 1980-ban 420 ezerre, 5,1 %-kal nőtt. A befolyt lakásbérek közel 748 millió Ft.-tal, 173 %-kal emelkedtek az 1970. évihez viszonyitva. Mindezen erőfeszítéseket figyelembevéve az életszinvonalpolitikánk szempontjából a legnagyobb gond a lakáshoz jutás. Ezt bizonyitja a fővárosban lévő 101 ezer lakásigénylő, ez az országos lakásigénylők 39 %-át jelent. / 13-14. sz. melléklet./ Ez is mutatja, hogy a feszültség nagyobb és konkrétabban jelentkezik a fővárosban, mint az ország más területein. A fővárosi gondokat jelzi továbbá, hogy még ma is a komfort nélküli lakásokon belül 225 ezer lakos él, 28 m2 alapterületű lakásban. A lakáshozjutás / épités-kiutalás/ a fővárosban a következő problémákat veti fel: - magasak és erőteljesen nőnek a lakásárak, akiknek nincs meg a megfelelő "családi háttere", de az egy főre eső kereseti átlaga 2500 Ft., illetve 3500 Ft felett van, az nehezen tud épiteni, ill. lakást venni. Ez elsősorban a fiatal házasok körében okoz nagy feszültséget; - a lakáshozjutás még tanácsi rendelkezésű lakásnál is nagy "belépő" öszszeget kíván. így volt lehetséges, hogy 1981-ben többen nem tudták vállalni a tanácsi lakáshozjutás anyagi terheit; - az állami lakásépités aránya a VI. ötéves tervben csökken, mely ujabb feszültséget jelenthet az alacsony jövedelmű lakásigénylők között; - változatlanul társadalmi feszültséget okoz, hogy a kiutalt tanácsi lakások 10,8 %-át öröklés cimén kapták meg az új tulajdonosok, mindennemű ellenszolgáltatás nélkül. ^5