MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1982
1982-12-15 650. öe. - 1982_VB 650/145
- 24 A megváltozott építési igényösszetétel miatt a tervezési és beruházási folyamat mai rendszere nem illeszkedik megfelelően a gazdasági élet gyorsan változó körülményeihez. Különösen kritikus ez a lakásberuházások esetében. Hosszú a teljes átfutási idő / 6-10 év/, túl centralizált az engedélyezési mechanizmus, sok-felé parcellázódnak a feladatok /fellazul a felelősség/, nem a legtakarékosabb megoldások kerülnek előtérbe. Nem alakult ki - bár némileg javult - a munkaerő kinálat és kereslet egyensúlya. A teljes és hatékony foglalkoztatás kettős követelményéből csak az első érvényesül maradéktalanul. A feszitett munkaerőhelyzet, a munkaerőhiány nem kedvez a hatékonysági követelmények fokozásának, a munkafegyelem javításának. A vállalatok egy része felismerte ugyan, hogy halaszthatatlan feladat a látszatmunkakörök radikális felszámolása és a felszabaditható munkaerő ésszerű átcsoportosítása, a spontán munkaerőcsökkenés ennek ellenére meghaladta a racionalizálással feltárt felesleget, a munkaerő átcsoportosítása még a nagyértékü gépekre, technológiai kulcsberendezésekre is vontatottan halad. A budapesti munkaerőhelyzet alakulását erőteljesen befolyásolja az a tény, hogy a több mint 300 ezer főt foglalkoztató nem anyagi ágazatokban kevés figyelmet kapnak a hatékony foglalkoztatás követelményei. Ez is oka annak, hogy a fővárosban egyidejűleg van jelen munkaerőhiány és -felesleg, illetve összességében nem munkaerőhiányról, hanem teljesitményhiányról, túlfoglalkoztatottságról beszélhetünk. A termelés és a munkaerőhelyzet alakulása együttesen azt eredményezte, hogy az egy foglalkoztatottra jutó termelés volumenének növekedése lelassult. A munkaerő hatékonyabb foglalkoztatását még nem ösztönzi, kényszeríti kellően a vállalati érdekeltségi rendszer. A teljesitménybérezett dolgozók aránya ugyan némi javulást mutat, azonban a vállalatok egy része továbbra is csak statisztikai alapon "igazitja" a teljesítménykövetelményeket, igy a norma nem a tervezés és irányítás megalapozottságát segíti, hanem bérezési eszköz. A k-S