MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1982

1982-12-15 650. öe. - 1982_VB 650/116

- 10 ­ködése hasznosnak minősíthető. Az átszervezések, a szervezeti korszerűsítés szinte valamennyi in­tézetünket érintették. Kialakultak a kutatói bázisok, tisztábbak lettek a profilok, a feladat megoldása azonban következetessé­get és nagy türelmet igényel. Tapasztalataink szerint viszonylag zökkenőmentesen tudtuk a határozatokat elfogadtatni. Ebben fontos szerepe volt annak, hogy a Budapesti Pártbizottság igényelte és figyelembe vette kommunistáink, szakembereink véleményét. Párt­szervezeteink szakszerűen, nagy felelősséggel és segítőkészséggel alakitották ki javaslataikat, s vállalták a vitákat is. A pártve­zetőségek kezdeményezéseikkel segitették és segítik ma is, hogy az uj szervezeti és működési rend mielőbb ismertté váljék, csök­kenjen a bizonytalanság, s a kutatók közérzete megnyugodjon. Az uj közösségek összehangolódása, megerősítése hosszabb, ellentmon­dásosabb folyamat. Gond, hogy többen nem látják adottnak az eredményesebb működés feltételeit. Az egyéb okok miatt korlátozott lehetőségek láttán, esetenként erőszakoltnak minősitik az átszervezést és hangsúlyoz­zák, hogy a jelenlegi helyzetben inkább az innovációs lánc erősí­tésére, a kutatások eredményeit felhasználó érdekeltségre, a ta­lálmányok, szabadalmak nagyobb százalékának megvalósítására kel­lene törekedni. Problémát okoz az is, hogy néhány kutató nem az intézet érdekeit nézi, hanem szubjektiv módon, témacentrikus meg­közelítésből ellenez minden változást. A létszámcsökkentést a legtöbb intézményben kompromisszummal ol­dották meg, leadták a nyugdijba menő, illetve a még betöltetlen státuszokat. Ennél nagyobb probléma, hogy sok helyen nem, vagy csak kevés fiatalt vesznek fel. A mobilitás foka alacsony. A kutatók szemléletének formálása, az alkotó viták kibontakozta­tása differenciált, nehéz feladat. Előre lépni csak az alapszer­vezetekkel összhangban, munkájukat eredményesebben segitve tudunk. Ezt bizonyítják eredményeink, de a gyengéink is. Kutatóink érdek­lődése, aktivitása széles skálán mozog. Sok az aggodalom, nőtt a kérdések, a kétségek száma; téves, egyoldalú felfogások egyaránt megtalálhatók. Mind érzékenyebben foglalkoztatja őket a kutatás és az intézetek jövője. Jellemzőnek mondható, hogy ezek tartalma aggodalmat takar, fejlődésünk, perspektívánk féltését. Hangsúlyoz­ni kivanjuk, hogy a választ tőlünk a párttól várják és igénylik. Politikai munkánkat árnyaltabbá kell tenni, az eddiginél gyorsabb, érvelőbb reagálásra van szükség. Munkánkban figyelembe kell ven­nünk, hogy kutatóink az átlagosnál képzettebbek, jól informáltak, érdeklődőek és fogékonyak. A közéleti tevékenység, az aktivitás sokszinü. Kutatóink tekinté­lyes része rangos szerepet vállal a hazai és nemzetközi tudomá­nyos szervezetekben. Szivesen tevékenykednek az MTESZ és a TIT­ben. Megélénkült az oktatási kedv, mind többen vállalnak részt a képzésben és a továbbképzésben is. A politikai munka iránti hajlandóság már kevésbé általános. Az utóbbi időben itt is érzünk tartózkodást. Az okok között erősödő jelenség, hogy a szakmai, tudományos előrelépést szembeállítják a politikai - közéleti tevékenységgel. Sokan szóvá teszik, hogy a politikai munka időigényes és a tevékenység elismerése, megbe­csülése sem megfelelő. A kommunista kutatók, a vezetők egy része túlzottan leterhelt. AA§

Next

/
Oldalképek
Tartalom