MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1982
1982-12-15 650. öe. - 1982_VB 650/116
- 10 ködése hasznosnak minősíthető. Az átszervezések, a szervezeti korszerűsítés szinte valamennyi intézetünket érintették. Kialakultak a kutatói bázisok, tisztábbak lettek a profilok, a feladat megoldása azonban következetességet és nagy türelmet igényel. Tapasztalataink szerint viszonylag zökkenőmentesen tudtuk a határozatokat elfogadtatni. Ebben fontos szerepe volt annak, hogy a Budapesti Pártbizottság igényelte és figyelembe vette kommunistáink, szakembereink véleményét. Pártszervezeteink szakszerűen, nagy felelősséggel és segítőkészséggel alakitották ki javaslataikat, s vállalták a vitákat is. A pártvezetőségek kezdeményezéseikkel segitették és segítik ma is, hogy az uj szervezeti és működési rend mielőbb ismertté váljék, csökkenjen a bizonytalanság, s a kutatók közérzete megnyugodjon. Az uj közösségek összehangolódása, megerősítése hosszabb, ellentmondásosabb folyamat. Gond, hogy többen nem látják adottnak az eredményesebb működés feltételeit. Az egyéb okok miatt korlátozott lehetőségek láttán, esetenként erőszakoltnak minősitik az átszervezést és hangsúlyozzák, hogy a jelenlegi helyzetben inkább az innovációs lánc erősítésére, a kutatások eredményeit felhasználó érdekeltségre, a találmányok, szabadalmak nagyobb százalékának megvalósítására kellene törekedni. Problémát okoz az is, hogy néhány kutató nem az intézet érdekeit nézi, hanem szubjektiv módon, témacentrikus megközelítésből ellenez minden változást. A létszámcsökkentést a legtöbb intézményben kompromisszummal oldották meg, leadták a nyugdijba menő, illetve a még betöltetlen státuszokat. Ennél nagyobb probléma, hogy sok helyen nem, vagy csak kevés fiatalt vesznek fel. A mobilitás foka alacsony. A kutatók szemléletének formálása, az alkotó viták kibontakoztatása differenciált, nehéz feladat. Előre lépni csak az alapszervezetekkel összhangban, munkájukat eredményesebben segitve tudunk. Ezt bizonyítják eredményeink, de a gyengéink is. Kutatóink érdeklődése, aktivitása széles skálán mozog. Sok az aggodalom, nőtt a kérdések, a kétségek száma; téves, egyoldalú felfogások egyaránt megtalálhatók. Mind érzékenyebben foglalkoztatja őket a kutatás és az intézetek jövője. Jellemzőnek mondható, hogy ezek tartalma aggodalmat takar, fejlődésünk, perspektívánk féltését. Hangsúlyozni kivanjuk, hogy a választ tőlünk a párttól várják és igénylik. Politikai munkánkat árnyaltabbá kell tenni, az eddiginél gyorsabb, érvelőbb reagálásra van szükség. Munkánkban figyelembe kell vennünk, hogy kutatóink az átlagosnál képzettebbek, jól informáltak, érdeklődőek és fogékonyak. A közéleti tevékenység, az aktivitás sokszinü. Kutatóink tekintélyes része rangos szerepet vállal a hazai és nemzetközi tudományos szervezetekben. Szivesen tevékenykednek az MTESZ és a TITben. Megélénkült az oktatási kedv, mind többen vállalnak részt a képzésben és a továbbképzésben is. A politikai munka iránti hajlandóság már kevésbé általános. Az utóbbi időben itt is érzünk tartózkodást. Az okok között erősödő jelenség, hogy a szakmai, tudományos előrelépést szembeállítják a politikai - közéleti tevékenységgel. Sokan szóvá teszik, hogy a politikai munka időigényes és a tevékenység elismerése, megbecsülése sem megfelelő. A kommunista kutatók, a vezetők egy része túlzottan leterhelt. AA§