MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1982

1982-12-15 650. öe. - 1982_VB 650/30

A NÉPESSÉG KORÖSSZETÉTELÉNEK JELLEMZŐI A hetvenes években a kerület népességének korösszetételé­ben jelentős - a főváros egészéhez hasonló irányú - változás ment végbe: a fiatalkorú, valamint a nyugdíjkorhatárt elérők száma és részaránya számottevően emelkedett, miközben a munkaképes korban le­vőké jelentősen visszaesett. 1980. január 1-én a kerületben 18,5 ezer olyan gyermek élt, akik még nem töltötték be a 15. életévüket, számuk a tiz évvel korábbihoz képest 25 %-kal, a lakosságon be­lüli részarányuk pedig közel 3 százalékponttal, 17,3 %-ra emelkedett. A legnépesebb korosztályok - 1975-76-ban szü­letett - jelenleg érik el a tanköteles kort, ami az általá­nos iskolai tanulólétszám ugrásszerű növekedését, s ezzel az oktatással szembeni igények jelentős fokozódását vonja maga után. A nyugdíjkorhatárt 1980-ban 28,3 ezer kerületi lakos érte el, számuk 15,2 %-kal haladta meg a tiz évvel korábbit. A nyugdijasok közel kétharmadát /16 ezer főt/ a nők tették ki. Létszámuk nemcsak a nyugdijasok, hanem a női népessé­gen belül is számottevő: a kerületben élő nők csaknem 30 %-át képviselték. A népesség "elöregedése" elsősorban a belső, bérházas öve­zetre jellemző. Ebben a kerületrészben az idősebb korosztályok rész­aránya /32 %/ számottevően meghaladja - a társas-, illetve a csalá­di házas - övezetre jellemző arányt. A fiatal - munkaképes koron aluli - népesség részaránya ezzel szemben a bérházas övezetben a leg­alacsonyabb /14 %/. 5 3o

Next

/
Oldalképek
Tartalom