MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1981

1981-04-15 609. öe. - 1981_VB 609/18

- 8 az igénylők között - nem akarom megint a kategóriákat felsorolni, hogy a munkások , a fiatal stb. stb. akiket nekünk éhbe a legolcsóbb juttatási formában kell részesitenünk. Akik tudjuk, hogy nagycsaládok, elesett emberek, hát mindenfélék, amik ilyenkor szokás figyelembe venni és itt lenne a lényege a mondandómnak, hogy az elosztási rendszerünk adta lehetőségnek - mindennek a változását is kalkulálva, hogy csak annyi állami lakást nevezzünk ki, ami ilyenféle igénye lm ek a ki el égit és ér e kell. Lehet, hogy nem kéne 30 ezer, csak 10 ezer vagy 15 vagy 18 ezer. Szóvei, ha meg tudnánk mondani, ami ma nincsen a kezünkben se a pártbizottságnak, se a tanácsnak, hogy milyen a főváros szociális helyzete és azokat a féle kedvezményes formákat, ami tényleg az embereken segiteni kell azoknak tartsxik fenn az állami bér lakás okát. Máma a fővárosban is, de az országban is a jövedelmek - függetlenül attól, hogy mennyire emelkednek vagy nem - nem kevesek és elvtársak régen beszélünk arról, hogy nem kivánatos fogyasztási formák is kialakultak. Ugye lapitanak emberek addig, araig nem sikerül egy állami lakást megszerezni, na, ha az sikerült, akkor a félrerakott pénzből mindjárt kocsi lesz, telek lesz stb. Nem hiszem, hogy a mai magyar viszonyok között nekünk ezzel csak ugy szó nélkül meg lehet Tjékélni. Nem hiszem! Nem olyan időt élünk sem most, pillanatnyilag, sem 80-85 között! Megint csak a gondolattal játszva amikor azt mondjuk, hogy a teherviselés igazságosabb stb. stb. ha lehetséges lenne ennek a bizonyos állami bérlakásnak a megfelelő bemérése nem volna-e érdemesebb számunkra, ha a tanácsi értékesitésü lakás hányadát növelnénk? Bizonyos - no már most 40 % számítás kérdése. Harmadszor: egy másik kanyarulattal ahhoz, amit itt már ma többen - Kelemen elvtárs is, Molnár elvtárs is - többen emlegettek, hogy a magánerős épitkezesek és a miskolci ellenpélda. Nem hiszem, hogy ilyen egyszerűen lehet kezelni a miskolci példát. Nem hiszem! Kíváncsi vagyok, amikor ki fog a tétel jönni, hogy mi milyen választ tudunk adni a fővárosban az igénylőknek, akkor nem fogunk-e kényszerülni arra, hogy egy bizonyos felső határt meghúzzunk, és azt mondjuk, hogy kérem szépen ezen fölül se állami, se tanácsi, hanem csak magánerős építkezésre tudunk figyelembe venni az ebbe a stockba eső embereket. AZ