MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1981

1981-08-12 616. öe. - 1981_VB 616/6

- 4 ~ Valóságos feladatok vannak előttünk. A 24,4 milliárd forintot jól kell elkölteni, a lakosság igényeinek szem előtt tartásával. Ez konkrét feladat, nagyon világos gyakorlatias szervező munkára van szükség. Azt tapasztalom a fővárosban, hogy nagy kérdéseket nem lehet a kormányzati szervek közreműködése nélkül megoldani, ennek oka a főváros nagysága. Az első ilyen kérdések közé tartozik a házak elöregedése. Felvetődik, hogy hol a vége az elmaradás felszámolásának. Ezzel a módszerrel , ahogyan most csináljuk, sohasem fogunk a végére érni. Ugyanakkor az is igaz, hogy a népgazdaság teherbiró képességének legvégső határáig költ már lakásra és lakásfelújításra. A másik kérdés, amit szeretnék szóvá tenni az, hogy felújításainknak egy része sortatarozás. Emlitenem itt a Rákóczi úton elvégzett tatarozást, ahol kb. 2 év múlva ugyanolyan piszkos lett a fal, mint korábban volt. Van rá lehetőség azonban, hogy ha a festék birja, akkor le lehet a falakat mosni. Igen ám, a festék birja, csak a vakolat nem. Ugyanez a helyzet a nyílászárókkal is. Ezeken a dolgokon el kell gondolkodni.Másik példa: a Bajcsy Zsilinszky úton sortatarozás után egy lakásban a födém leszakadt. Szerintem, bizonyos helyeken elengedhetetlen a külső tatarozás, de, hogy milyen mértékben, azt már nagyon meg kell gondolni. A tulajdonos és a bérlő viszonyáról is szeretnék szólni. Ami a kettő viszonyát illeti, nem az a helyzet, ami régebben volt. A bérlőnek megvan a maga joga, a tulajdonosnak viszont feladata, hogy mindent elvégeztessen, amit a bérlő kivan. Ezen helyzetben a lakbéremelés kérdése óhatatlanul szóba jöhet. Ami a falon belül van, elhasználódás után kicserélik, annak 50 %-a a bérlőt terheli, 50 %-a az államot. Mi van akkor, ha a bérlő elköltözik, elhasználta a berendezést? Az állam akkor is fizet. Ez szerintem igazságtalanság. Köztudott, hogy a lakbéremelés elő fog jönni, mert a befolyt lakbérek messze nem fedezik a ráfordításokat. 1980-ban 4.600 millió forintot forditottak lakóházfenntartásra. Ezzel szemben a bér kb. 2,5 milliárd forint. Ezeket a költségeket fokozottabban át kell háritanunk. Vállalati érdekeltség: a vállalatoknál újabban kétoszlopos elszámolási rendszer van. Ez az elszámolási rend nem teljeskörü, 2-3 éves szoktatási idő van ahhoz, hogy ez a rendszer beinduljon. Ez nagyon sok, és közben mennek el a pénzek. Kidolgoztak egy rendszert az anyagtakarékosság ügyében. Ha egy felújításnál anyagot takarit meg a vállalat, abban az esetben a megtakarítás felújitási alapot képezhet. A vállalatok rájöttek, hogy a szállitás és a rakodók költsége igen magas, ezen takarékoskodnak olyan formában, hogy az udvarra depózzák az anyagokat, s nem törődnek azzal, hogy az ott tönkremegy. Pénz áll rendelkezésre, hogy az IKV felfejlesszen egy gyorsszolgálatot. Az egész fővárosban viszont nincs meg a gyakorlat arra, hogy ez rendben menjen. Azon kell gondolkodni, hogy szükséges-e a gyorsszolgálat fejlesztése, nem kellene-e nekünk az új tipusú szolgáltató vállalatainkat valamilyen formában inkább erre stimulálni. G