MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1981

1981-06-24 614. öe. - 1981_VB 614/74

- 5 1979. évi ÁTB határozat a szerszámgépgyártás, a szürkevasöntvénvgyártás fejlesztését és az R 22-es számitógép rendszer telepité sének II. ütemét 1979-ről 1980 évi befejezésre ütemezte át. A CsM Csőgyára szinttartó beruházási javaslatát az ATB állami nagyberuházásként 1978. február 19.-én kelt, 5008/1978 számú határozatában 1981. június 30.-i befejezési határidővel hagyta .lóvá. Már 1980 elején láthatóvá vált, hogy több külső /a kivitelezők érdekeltségének rendezetlensége, egyes tőkés berendezések késedelme, épitési kapacitás hiány, AF'B-al való kapcsolat problémái/ és belső /a beruházási apparátus tapasztalatlansága, termelési érdekből adódó kivitelezési akadályok, a vezetés, szervezés, ellenőrzés nem megfelelő színvonala./ ok miatt a beruházás legkorábban 1982. június 30-ra fejezhető be. E miatt a KGM-nek határidő módositást kellett kérnie az ÁTB-tól. Az ÁTB elnökének 1980. szeptember 22.-én kelt, 5000/4/1980/ÁTB sz. állásfoglalása a befejezési határidőt 1982. június 30-ra módosította. A Tröszt vezetése az okokat elemezve intézkedéseket tett, melynek eredményeként a beruházási tevékenység javult, a kivitelezői munkák felgyorsultak, megfelelő ütemben folynak. 1980-ban a Csőgyár beruházási tervét 93 mFt-al túl te 1jesitette. Megállapítható, hogy a beruházás 1982. VI. 30-ra, a tervezett költségkereten belül befejezhető . Az eredeti tervek szerint is a VI. ötéves tervre átmenő fejlesztések, a csőgyári szinttartó beruházás befejezése, az elektródagyár II. ütem /őrlőmühely létesítése/, valamint az atomerőmüvi javitó és kiszolgáló berendezések gyártásának tovább bővítése. A beruházások aktiválása következtében az eszközállomány az 19^6. január 1-i 9 mdFt-ról 1980-ra 13 mdFt-ra nő. A "0"-ra leirt állomány a tervezett csökkenéssel szemben 2,1 mdFtról 2,7 mdFt-ra nő jelezve, hogy a fejlesztések után is marad vi szonylag elavult technikai felszereltségli terület /főleg a vaskó hászatban/, továbbá a selejtezési lehetőségek elégtelen voltát is mutatja. Az V. ötéves terv fejlesztéseinek 60 % konvertibilis árualau növelő célú volt. Ezek; finomkohászat, elektródagyártás, szerszámgépgyártás, Lindner kooperáció, Wotán kooperáció, kerékpárgyár tás és részben a szürkevasöntvénygyártás, valamint a nehézgép gyártás fejlesztése. A beruházások hitelszerződésben vállalt hozamait alaovetően a szabályozó változások, az import kiváltás, a DFMC huzalok értékesítésénél bérmunkás konstrukcióra való áttérés befolyásolta. /3. melléklet/. A többlet termelés 124 %-os túlteljesítést mutat, mely a finomkohászatban elért többlet révén jött létre, ellensúlyozva a kerék pár termelés lemaradását. A termelés felfutás a beruházások vég rehajtásával egyidőben valósult meg a teljesen új létesítmények kivételével /elektródagyár, DFMC rákristályositó-alaki tó rézhuzal üzem/. itt-